Kinőtte magát a Sziget

Budapest. A jelenlegi helyszínen nem dagadhat tovább a fesztivál, új helyszínt pedig azért nem akarnak keresni a szervezők, mert annak idején kifejezetten a Hajógyári szigetre találták ki a rendezvényt. Ha tovább akarják növelni a bevételeket, ezt a jövőben elsősorban a jegybevételekből tehetik, mert amíg a fesztivál befogadóképessége korlátozott, addig a szponzorok sem fognak többet fizetni, mivel ugyanannyi embert érnek el az egy hét alatt. A fesztivál összköltségvetése 2,25 milliárd forint, a két évvel ezelőtti büdzséhez képest ez 800 milliós emelkedés. Az állami támogatás mértéke ehhez képest csupán 100 millió forint, a szponzori bevételek 600-650 millió forint között alakulnak. Talán ebből is kitűnik, milyen nehéz a szervezők feladata, ha fejleszteni kívánják a fesztivált, a mostaninál is nagyobb sztárokat akarnak meghívni, vagy további programhelyszínekben gondolkodnak. „A pályázati rendszerek nem tudják kezelni a Szigetet. Egy húszmilliós pályázaton például száz rendezvény kap kétszáz-kétszázezer forintot. Elég érdekes lenne, ha odaállnánk, hogy szükségünk van ötvenmillió forintra. Annyi látható, hogy a bevételeink egyre inkább a jegyek irányába tolódnak el” – állítja Gerendai Károly főszervező.

A fokozott igények fokozott költségekkel járnak, csak a technikára mintegy hatszázmilliót költenek a szervezők, a hazai reklámköltség százmillió körül mozog, a külföldi reklámra 80 ezer forintot költöttek idén, aminek egyébként meg is lett a haszna, hiszen gyors közvélemény-kutatásunk szerint minden hatodik résztvevő külföldi. Gerendai Károlytól azt is megtudtuk, hogy a Sziget Fesztivál szervezői a napokban szerződést írtak alá az Álom Sziget nevű céggel, amely luxuslakásokat akar építeni a helyszín déli részén. A megállapodás értelmében a beruházás után is biztosított a fesztivál jövője, azaz nem kell hinni a pánikkeltőknek, akik máris temetik a rendezvényt.

Nem tudtuk nem észrevenni, hogy a politikusok idén sem szégyellték betenni lábukat a fesztiválra. Ha lett volna kilincs, egymásnak adták volna, ahogy minden évben. A legérdekesebbet ezzel kapcsolatban Göncz Kinga külügyminiszter nyilatkozta, hogy tudniillik a külpolitika a közéletről is szól, és a közös gondolkodás abszolút belefér a Sziget programjába, különösen azért, mert a felmérések szerint a jövő vezető értelmisége itt van. Nem tudom, hogyan állapították meg mindezt a felmérést végző munkaerők, a külügyminiszter asszony mindenesetre fotósok kíséretében tett egy kört a fesztiválon, és bekerült a másnapi lapokba. Rajta kívül több európai parlamenti képviselő, miniszter és országgyűlési képviselő is ellátogatott a rendezvényre, ami önmagáért beszél. Csak emlékeztetőül álljon itt, hogy a szervezők annak idején abszolút politikamentességet ígértek, mostanában viszont inkább azt nyilatkozzák, hogy mindkét oldalnak egyforma mértékben kínálnak megjelenési lehetőséget. A Hír-TV megmozdulásait volt szerencsém figyelemmel kísérni, és bizony nem sok jót mondhatok róla. A csatorna sátrának programszervezői úgy gondolták, rendkívül vicces lesz, ha félrészeg vagy teljesen részeg fiatalok próbálják ki magukat a hírolvasói székben, szemtől szemben a súgógéppel. Ezeket a felvételeket állítólag le is fogják adni. No comment. A másik no comment megmozdulásuk Sebeők János hivatásos tévébohóc szerepeltetése, aki sajnos nem veszi észre, hogy már mindenki rajta röhög, függetlenül attól, mit mond. Igen tanulságos lenne követni, hogyan alázta szénné magát egy író a tévé képernyőjén, szépen, fokozatosan. Irodalmi programokból a tavalyinál kevesebb van, a színházi kínálat viszont minden eddiginél változatosabb és haladóbb. Erről azonban majd legközelebb...