Kultúra

Két úton a festészetben

Pozsony | Csontváry Kosztka Tivadar és Mednyánszky László halálának centenáriuma alkalmából rendezték meg A természet magányos, zseniális vándorai című kiállítást a pécsi Janus Pannonius Múzeum gyűjteményéből. A tárlat jelentőségét emeli, hogy Szlovákiában ilyen formában első alkalommal láthatók a művek, és hogy a pozsonyi kiállítással nyílt meg az UNESCO-val közösen ünnepelt Csontváry-emlékév.
Tallósi Béla

2019. január 31. 06:30

Két úton a festészetben
Pusztai Tünde: "Csontváry keresése a festészet lényegének a keresése" - Képarchívum

A magyar művészettörténet két festőóriásának munkáit együtt bemutató, a Mirbach-palotában látható tárlat a Pozsonyi Magyar Intézet, valamint a Pozsonyi Városi Galéria közös szervezésében valósult meg. Pusztai Tündét, a pécsi Janus Pannonius Múzeum művészettörténészét Csontváry és Mednyánszky kapcsolatáról és a szlovák fővárosba elhozott képzőművészeti anyagról kérdeztük. 

A hivatalos leírás szerint a kiállítás koncepciója, rendezőelve a tisztelgés a két alkotó életműve előtt, amelyekben több párhuzam is akad. Mindketten 1919-ben, tehát 100 éve hunytak el, erős a kötődésük szülőföldjükhöz, a Felvidékhez, ahol kedvelt, népszerű művészek. Mi alapján válogatták ki azokat a festményeket, amelyeket elhoztak Pozsonyba?

A természet magányos, zseniális vándorai tárlatcímhez igazodva a válogatás rendezőelvét a vándorlás téma határozta meg. Csontváry esetében az utazásai jelentik ezt. A pozsonyi tárlaton láthatunk itáliai képeket, valamint athéni, jeruzsálemi és mosztari helyszíneket. Természetesen itt, Szlovákiában nem maradhatott ki a válogatásból a szülőföld, Selmecbánya és környéke sem. Mednyánszky László munkásságából, vándorlásainak helyszíneiről elsősorban tájképeket láthat gyűjteményünkből a pozsonyi közönség, kiegészítve néhány alkotással abból az időszakból, amikor az első világháborúban haditudósítóként járta a frontvonalat.

Csontváry és Mednyánszky egy esztendő eltéréssel születtek a Felvidéken, a Kárpátok és a Tátra fenséges vidékén. Más érzés Pécsről Pozsonyba, ahogy mondta is, a szülőföldre elhozni Csontváryt és Mednyánszkyt, mint elvinni esetleg a világ más pontjára?

Mednyánszkyról tudjuk, hogy általánosan ismert Szlovákiában, ez már a kiállítás plakátjáról, a névhasználatból kiderül. Csontváryról azonban ez kevésbé mondható el. Nálunk viszont fordítva van, az ő művészete ismertebb és elismertebb. Ilyen szempontból is jó, különös és érdekes elhozni ide a munkáit, hogy aki nem ismeri annyira, eredeti alkotásokból fedezze fel Csontváry művészetét. Ahogy már említettem, ezért sem hiányozhat a válogatásból a szülőföldnek, Selmecbányának és környékének az ábrázolása.

A Mirbach-palotában látható anyag milyen részét képezi a pécsi Janus Pannonius Múzeum gyűjteményének?

Mednyánszky tíz, Csontváry hat festménnyel szerepel itt. Az utóbbinak gyűjteményünkben nagyméretű és kisebb művei is megtalálhatók. A teljes életműnek egy nagyon jelentős része van Pécsett, kezdve a müncheni rajzokkal, befejezve az utolsó ismert olajfestményével. De vannak a gyűjteményben az utolsó kép megfestése után készült vázlatok is, amelyeket már a nagybeteg Csontváry készített festménytervként. A tízes években készült szénrajzok, allegorikus jelenetek, kompozíciótervek és vázlatok az utolsó alkotói periódusból valók. Csontváry utazásainak jelentős részét elhoztuk gyűjteményünkből Pozsonyba. Ami otthon maradt, s amiért el kell jönni Pécsre, a Közel-Keleten készült két nagy kép, a Mária kútja Názáretben, a Baalbek, a Tártában született nagy festménye, a Nagy Tarpatak a Tátrában, a Kis Taormina, valamint a Magányos cédrus. A Csontváry-anyag egy, a hetvenes években megnyílt külön, a festőről elnevezett múzeumban, egy neoreneszánsz épületben található. A Mednyánszky-anyag nagy része pedig a Modern Magyar Képtárban kapott helyet, és annak a jelentős részét képezi. A Mednyánszky-alkotások beleágyazódnak abba a 19. és 20. század fordulója körüli, illetve a 20. századi anyagba, amelyet a Modern Magyar Képtár bemutat. Csontváry ebben az összeállításban mindössze egy művel szerepel, azt érzékeltetve, hogy kiknek volt a kortársa. Ez a szerepeltetés azért is érdekes és fontos, mert felmérhető belőle, hogy bár Mednyánszky és Csontváry egymás kortársai voltak, mégis teljesen más stílusban festettek.

Ezt a pozsonyi közönség is lemérheti a nálunk bemutatott anyagból. Lehet-e azt elemezni, hogy ábrázolásmódban, stílusban miért és miként megy el más-más irányba két festő, akik kortársai egymásnak? 

Természetesen. Nyilván befolyásolja, hogy mi áll közel a művész karakteréhez, de az érdeklődése ugyanúgy meghatározza, hogy miként és mit alkot. Mednyánszkyt abszolút a tájképfestészet érdekelte, azon belül is a barbisoni iskola. Zárkózottabb karaktere a színvilágában is megnyilvánul. A tájnak a sötétbarnákkal és a zöldekkel megfesthető részleteit ábrázolja döntően. Az életmű lezárásaként született katona- és a világháborús képek, hasonló színtónusokkal hatva, ugyancsak nagyon depresszív, nehéz időszakot bemutató munkák. Ha Csontváry életét vizsgáljuk, az sem az a napfény, amelyet a festészetével képvisel. Az egy abszolút pozitív ember válaszkeresését tükrözi. Csontváry keresése a festészet lényegének, esszenciájának a keresése. Vándorlásai során mindenütt azokat a témákat és azokat a színeket kereste, amelyek képesek visszaadni a festészet lényegét. Minden művével a módját kereste, illetve azzal próbálkozott, hogy miként lehet egy műben összegezni azt, ami maga a festészet. Szerintem a Baalbekben, ebben a hatalmas műben, a világ legnagyobb napút-festményén, amely Pécset van, ez sikerült neki.

A Mirbach-palotában is látható Római híd Mosztarban című festmény formáiban, színvilágában, belső, sugárzó miliőjében valóban benne érzékelhető mindaz, amit a festészet évszázadai, évszázados stílusait magukkal hoztak. A néző vizuális élményként azt érzi, hogy az, amit a festészet kezdeteitől a ránk maradt alkotásokon megfestettek, benne van ebben az egyetlenegy képben. 

Pontosan ezt szerette volna elérni, megvalósítani Csontváry. Ezért is nagyon érdekes itt, a Mirbach-palota földszinti helyiségeiben együtt látni a két festőgéniusznak az ugyanabban az időszakban festett műveit. Mednyánszkyban erősen érezni a barbisoni iskola hatását. Csontváry viszont teljesen előremutat. A koloritja abszolút a huszadik század felé mutat, vásznai nagyon új megfogalmazást jelentenek.

Mindenképpen új megfogalmazás, mégis olyannak tűnik egy-egy festménye, mintha egy középkori kép is benne rejtőzne. Közben pedig annyira lekerekített, egyszerűsített, minimalizált, ahogy a formákat leképezi. 

Csontváry nagyon sokat utazott Nyugat-Európában is, és alaposan ismerte az összes nagy gyűjteményt. Amit említ, hogy benne van a középkor is, azért lehetséges, mert jól ismerte és a művészetében nyilván fel is használta valamilyen módon. Példát is említenék erre, a Mária kútja Názáretben című festményét, amelyen az alap a hagyományos Mária-ábrázolás. Rokonságot mutat a művészettörténetben végigkövethető Mária-ábrázolásokkal. Ugyanakkor abban a környezetben, ahova Csontváry a fő alakot helyezi, a teljesen más színfalak elé, nemkülönben abban a színvilágban, amellyel ő dolgozott, valamint a témának abban az értelmezésében, ahogy ő nyúlt hozzá, ott van a huszadik század kezdete. 

Támogassa az ujszo.com-ot

Nehéz időkben van a legnagyobb szükség gyors, megbízható tájékoztatásra. Jövőnkről, biztonságunkról, egészségünkről csak hiteles információk birtokában dönthetünk. Az ujszo.com ezért dolgozik. A gazdaság megroppanásával ugyanakkor hirdetési bevételeink csökkennek.

Ahhoz, hogy továbbra is fontos információkkal tudjuk segíteni olvasóink döntéseit, nélkülözhetetlen marad a szerkesztőség alapos, összehangolt munkájának fenntartása. Hisszük, hogy most van a legnagyobb szükség ránk.

Ezért kérjük olvasóinkat, ha lehetőségük van rá, támogassák az ujszo.com működését. Számítunk Önökre! Önök is számíthatnak ránk! Ha támogatna bennünket, kattintson az alábbi gombra! Köszönjük.

Támogatom
Hozzászólások

Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik. Egyben felhívjuk figyelmüket, hogy a kommentekhez tartozó IP címeket a rendszer elraktározza.

Önnek ajánljuk
hotel

Folytatódtak az elbocsátások, továbbra is csökkennek a bérek

koronavírus

A legtöbb esetben Csehországból hozták be a vírust Szlovákiába

DAC női kézilabda

Az első hatba kerülés a célja a DAC női kézilabdacsapatának

Ľuboš Blaha

Holokauszttagadással gyanúsítja a NAKA Blahát

Zuzana Čaputová

Čaputová kíváncsi Gröhling diplomamunkájával kapcsolatos érveire

Branislav Gröhling

Gröhling nem mond le, de ma már másképp írná meg a diplomamunkáját

Legfrissebb galériák
Olvasta már?
logo

Kedves olvasó!

Valószínűleg reklámblokkolót használ a böngészőjében. Weboldalunkon a tartalmat ön ingyenesen olvassa, pénzt nem kérünk érte. Ám mivel minden munka pénzbe kerül, a weboldalon futó reklámok némi bevételt biztosítanak számunkra. Ezért arra kérjük, hogy ha tovább szeretné olvasni a híreket az oldalunkon, kapcsolja ki a reklámblokkolót.

Ennek módját az “ENGEDÉLYEZEM A REKLÁMOKAT” linkre kattintva olvashatja el.

Engedélyezem a reklámokat

Azzal, hogy nem blokkolja a reklámokat az oldalunkon, az újságírók munkáját támogatja! Köszönjük!

logo 18+ kép

Figyelem! Felnőtt tartalom!

Kérjük, nyilatkozzon arról, hogy elmúlt-e már 18 éves.