Kelet-európai filmek taroltak a Berlinalén

ÖSSZEFOGLALÓ

Berlin. Kelet-európai filmek vitték el a legtöbb jelentős díjat a 63. Berlini Nemzetközi Filmfesztiválon. A legjobb alkotásnak járó Arany Medvét Calin Peter Netzer román rendező A gyermek fekvése című filmje kapta. A történet középpontjában egy újgazdag asszony áll, aki minden eszközt bevetve próbálja megmenteni fiát, akit börtön fenyeget, mert halálra gázolt egy kislányt.

A zsűri nagydíját, egy Ezüst Medvét az Epizód egy vasgyűjtő életéből című bosnyák dráma nyerte el. Az alkotás egy roma család kálváriáját mutatja be, arról szól, miként próbálnak orvosi segítséget szerezni az asszonynak, akinek méhében elhalt a magzat. A legjobb férfi színészi alakításért járó díjat Nazif Mujic, a film amatőr főszereplője kapta. A rendező, Danis Tanovic kiemelte: a film hangot ad azoknak, akik nem tudnak felszólalni saját magukért, és remélhetőleg elindítja a diskurzust a romák helyzetéről Bosznia-Hercegovinában, ahol „mindig a romák húzzák a rövidebbet”, a társadalom egészére pedig az jellemző, hogy az emberek napról napra élnek és kilátástalannak látják a jövőt.

További díjak is az idei Berlinale nagyjátékfilmes mezőnyének keleti irányultságát jelzik. A legjobb forgatókönyvnek járó elismerést két iráni filmes, a házi őrizetben tartott és hivatásának gyakorlásától eltiltott Dzsafár Panahi és társa, Kambozia Partovi kapta a titokban készült Zárt függöny című film szkriptjéért. Az alkotói területeken – fényképezés, zene, díszlet, vágás vagy kosztüm – kiosztott Ezüst Medvét pedig a Harmónialeckék című kazah–német film operatőre, Aziz Zambakijev kapta meg.

A legjobb rendezésért járó díjat – ugyancsak egy Ezüst Medvét – David Gordon Green vitte el Prince Avalanche című alkotásáért. A legjobb női alakítás díját Paulina García, a Gloria című chilei film főszereplője kapta. A legjobb elsőfilmnek a The Rocket című ausztrál mű, Kim Mordaunt nagyjátékfilmes bemutatkozása bizonyult.

Claude Lanzmannt, a Shoah című dokumentumfilm francia rendezőjét életműdíjjal tüntették ki. A monumentális, kilenc és fél órás alkotás rendezője az első dokumentumfilmes a Berlinale történetében, aki életműdíjat kapott. (MTI, ú)