Kalligram, nyári forduló

A lap első szövege regényrészletet kínál, Ján Rozner könyvéből (Hét nap a temetésig) kapunk ízelítőt magyarul, György Norbert fordításában. Ugyanitt Csordás Attila regényének (Iacta, est. 2. Lányregény) részlete is olvasható, valamint két novella, Berta Ádámé és Szalay Zoltáné.
A következő összeállítás költészeti blokk, benne: Pollágh Péter, Sopotnik Zoltán, Balaskó Ákos és Bettes István versei, valamint – először a Kalligramban – Petrence Sándor („író, kőttő, mezű-gazdász evás’válalkozó”) versei. A versek mögé négy kispróza teszi ki a pontot: Torma Máriaé, Kornéli Beáé, Danyi Zoltáné és Karay Kataliné. A 20. századi amerikai költészet két rangos alkotójának verseiből nyújt válogatást a következő összeállítás; Charles Bukowski k. kabai lóránt fordításában olvasható, Louise Glück Krusovszky Dénesében.
Részlet Giambattista Basile Pentameron című alkotásából, Király Kinga Júlia fordításában.
És a címlapon is beharangozott összeállítás: Krúdy. Gintli Tibor tanulmánya (Szent Hermandad tisztelői) a pikareszk hatásait szemrevételezi a Krúdy-életműben, Keserű Józsefé (Különös idők) a Nagy kópé című regény idő, emlékezés és képzelet szövegformáló szerepét vizsgálja, Benyovszky Krisztiáné (Majd megeszlek) egy kevéssé vizsgált novella (Előhang egy kispörkölthöz) olvasatát nyújtja, Nemeh Dianáé („Az apróságokra jobban kell vigyázni…”) a Souvenir de Pest című elbeszélést elemzi, Kőrösi Zoltáné (Krúdy Gyula lélegzete) a krúdys mondatritmusról (ezen belül a Kleofásné kakasa c. novella szerkezetéről) szól, Száz Pálé pedig már címében körülhatárolja tárgyát (Krúdy – a misztikus olvasat). A tanulmányokat két novella egészíti ki; Csabai Lászlóé (A detektív ígérete) és Szappanos Gáboré (Szindbád a boncasztalon). Ugyanitt Szilágyi Zsófia beszélget Onder Csabával (Krúdy és a tirpákok Nyíregyházán), valamint Grecsó Krisztiánnal (Olvasni jó Krúdyt, nem újraírni?), majd ugyanő (Sz. Zs.) szerepel egy tanulmánnyal: Móricz búcsúja Krúdytól és Csinszkától. A Krúdy-összeállítást Szegedy-Maszák Mihálynak az Álmoskönyvről szóló ismertetője zárja.
A kritikai fertályt négy tanulmány vezeti be. Szolcsányi Ákosé (A Bibó-szövegvilág utóélete), Mirko Kovačé (Aki visszatért a máglyáról; esszé, Szerbhorvát György ford.), Valér Mikóé (Posztmodern – ünnep vagy kísérlet?; Benyovszky Krisztián ford.) és Keserű Józsefé („amikor beszélek, a halál beszél belőlem”. Halál és megnevezés Maurice Blanchot Halálos ítélet című művében).
Végül recenziók és kritikák. Tülkös Terézia az Aki nem tartott velem c. Blanchot-kisregényről, Bazsányi Sándor a Csehy Zoltán-féle új Hárman az ágyban antológiáról, Mohácsi Árpád Bartis Attila és Kemény István beszélgetőkönyvéről (Amiről lehet), Reichert Gábor a Déry Tibor levelezése 1951– 1955 és 1956–1960 című kötetekről, Gaborják Ádám pedig – akárcsak az ismertetőket záró Lengyel Imre Zsolt – a Mellettem elférsz című Grecsó Krisztián regényről. (cs)