Kalandozás a betűk világában

#Mária Baloghová felvételeA pozsonyi Bibiana-ház is ezzel a céllal rendezte az A-tól Z-ig című kiállítását, amelynek segítségével játékos formában ismerteti meg a gyerekeket a betűk születésével, a írásjelek sokféleségével és az emberiség egyik legnagyobb felfedezésének számító írás jelentőségével. Igaz, ma már több formája is létezik a gondolatok, az üzenetek átadásának, ám az írásnak ezek között is sikerült megőriznie előkelő helyét.

A kiállítás ötletét Rudyard Kipling, A dzsungel könyve írójának egyik elbeszéléséből merítették a Bibiana-ház munkatársai, Eva Čárska és Katarína Kosánová. Taffy, a virgonc, kíváncsi őskori kislány történetében az angol író tréfásan, a kicsik számára is érthetően magyarázza el, miért is volt fontos a betű születése. Taffy meséjével egyébként – a kiállítás egyik fejezeteként – a Bibiana-ház kis látogatói is megismerkedhetnek.

Ezenkívül persze sok egyéb érdekes tudnivalót tartogat számukra ez az izgalmas kalandozás a betűk világában. Megtudhatják például, hogy jelenleg körülbelül 400 betűtípust ismerünk. A legismertebbekkel – a latin, a cirill, az indiai, az arab, a héber, a görög, a kínai és a japán betűkkel – az első kiállító helyiség falait öltöztette fel Miroslav Cipár képzőművész, a kiállítás tervezője. Egy hatalmas földgömbön azt is szemügyre vehetik, hogy a világ mely részén milyen betűtípusokat használnak az emberek. Arról, hogy a betűk a mindennapi életben is körbevesznek bennünket, szintén meggyőződhetnek: művészeti iskolát látogató gyerekek rajzain vonulnak fel a különböző „tárgybetűk”, a kifli és a hold C-je, a sátor A-ja, a kígyó vagy a sál S-e, az esernyő T-je… A kiállítás a betű születésének történetét is vázolja dióhéjban: a piktogramon, az egyiptomi hieroglifákon és az ékíráson keresztül egészen a föníciai írás kialakulásáig, amely a mai ábécék elődjének tekinthető.

Nem csupán a különböző, régen és napjainkban használt írásjelekkel, betűtípusokkal ismerkedhetnek meg a legkisebbek, hanem azokkal az anyagokkal is, amelyeket az írás rögzítésére használtak. A papírt természetesen ma mindenki ismeri, a számítógép is a mindennapjainkhoz tartozik, az azonban már kevésbé valószínű, hogy a mai gyerekek közül sokan láttak, tapintottak volna papiruszt vagy pergament. A Bibiana-házban erre is lehetőségük adódik. Igaz, írni nem lehet rájuk, az ékírást viszont kipróbálhatják – a puha agyagot ezúttal színes gyurma helyettesíti.

Ha a betűkről, az írásról beszélünk, nem hagyhatjuk említés nélkül a betűk legfontosabb őrzőit, a könyveket sem. A könyvnyomtatás feltalálása ugyancsak a fontos fejezetek közé tartozik civilizációnk történetében. A nyomtatás műhelytitkaiba is be lehet lesni a kiállításon, sőt ki is lehet próbálni a „Bibiana-nyomdát”.

Nem csupán nyomtatni lehet azonban, hanem kézzel írt üzenetek is hagyhatók a falakon – ezzel a kiállítás készítői arra szeretnék felhívni a figyelmet, hogy minden ember „írásművész” egy kicsit, hiszen minden kézírás egyedi, egyetlen személyhez tartozó (még ha olykor egyesek önző célokból igyekeznek is mások betűit lekoppintani, azaz írást hamisítani).

A betűk világában tett utazást a speciális ábécék – az ujjábécé, a morzeábécé és a Braille-írás – ismertetése zárja, ráadásként pedig a titkosírás néhány típusának megfejtésével is megpróbálkozhatnak a gyerekek.

Sziporkázó ötletekkel teli, sok színben pompázó, játékos kiállítást rendezett ezúttal is a Bibiana-ház – ahogy azt már megszokhattuk. A gyerekeknek most sem csupán nézelődniük szabad, maguk is aktív részesei lehetnek a kiállításnak.