Jared Leto, a rocksztár

A magát Szlovákia legnagyobb szabadtéri rockfesztiváljaként hirdető Topfest szervezőinek köszönhetően először lép fel nálunk az a zenekar, amely Magyarországra már többször is ellátogatott az elmúlt néhány évben. A Thirty Seconds to Mars igen népszerű a tinilányok körében. Csaknem három éven át járták a világot egyetlen albummal, ami manapság nem kis dolog. Hogy mi lehet a siker titka? Mindenekelőtt Jared Leto átható tekintete és szuggesztív színpadi jelenléte. Nem véletlen, hogy a videoklipekben is hangsúlyos szerepet kapnak Leto színészi képességei. A hollywoodi filmszínész bátyjával, Shannonnal alapított hobbizenekara mára a rockipar egyik legkedveltebb és legjobban eladható formációja lett. Szinte szektaszerű rajongótábora van, és a Guinness Rekordok Könyvébe is bekerült a fent említett világ körüli turnéval. Mindezek után érthető, hogy Leto évekig a rocksztárosdit helyezte előtérbe, kevés filmben vállalt szerepet. Most viszont jól tette, hogy igent mondott a Mielőtt meghaltam rendezőjének, mert tényleg nagyot alakított. A Thirty Seconds to Mars eddig négy lemezt adott ki. Az első, 2002-es album hatásvadász húzásait, túlcsorduló érzelmeit és a hangszerelés monumentalitását még a tapasztalatlanság számlájára írhatjuk, a másodiknál viszont már érezni lehetett, hogy az egész egy jól kitalált recept ügyes megvalósítása. A szenvelgő előadásmód és a szövegekben összehordott kliséhalmaz (szerelem, álmodozás, világbéke, csalódás stb.) miatt a harmadik lemezt már csak önparódiaként tudjuk értékelni, a legújabb korong (Love, Lust, Faith and Dreams) pedig már címében is merő giccs. Úgy is mondhatnánk, hogy azok a tinilányok, akik nyálasnak tartják a One Directiont, potenciális áldozatai a Thirty Seconds to Mars tökélyre fejlesztett hatóanyagként működő zenéjének. Mivel nem valószínű, hogy a tinilányok ismerték azokat az egyébként nívós filmeket, amelyekben Jared Leto az elmúlt csaknem húsz évben szerepelt, feltételezzük, hogy a rocksztárt kezdték bálványozni, nem a színészt. Azt a rockszárt, aki a mély mondanivaló és a magasabb rendű művészet illúziójával kecsegtet. Aki messiásként igyekszik megmenteni a világot. A maga nemében tényleg egyedülálló, amit a Thirty Seconds to Mars csinál. Napjainkban nincs még egy zenekar, amely ennyire tökéletes művészi igénnyel végezne agymosást.