Január a kertben

A karácsonyi kaktusznak közvetlenül az elvirágzás után 4-6 hetes nyugalmi időszakra van szüksége. Ilyenkor legfeljebb 12 Celsius-fokot igényel, s csak keveset szabad öntöznünk.

TAKARJUK BE

A szabadban telelő növényeket, rózsát, évelőket, kétnyári virágokat télire komposzttal, fenyőgallyal feltétlenül be kell takarni. Ha január száraz és hideg, nincs hótakaró, akkor vastagítsuk meg ezt a védőréteget, és időnként ellenőrizzük, hogy nem kezdte-e ki a szél vagy valamilyen állat. Takarásra kitűnően alkalmasak a fölöslegessé vált karácsonyfa ágai is.

VIRÁGZÁS UTÁN

Elvirágzás után vágjuk le az amarillisz virágfejét, ne engedjük a magházat kifejlődni. ĺgy megkíméljük a hagymákat attól, hogy a magvak kifejlesztésére tápanyagot használjanak fel, tehát erősebb, nagyobb új hagyma fejlődik majd a földben. Az üreges szárat azonban hagyjuk meg, csak akkor távolítsuk el, ha már elszáradt, mert abból még tápanyag megy viszsza a hagymába.

MADÁRETETÉS

Amikor hó borítja a tájat, sokat szenvednek az éhségtől hasznos kis segítőtársaink, az énekesmadarak. Etessük őket rendszeresen kender-, köles- vagy napraforgómaggal. (A magvakat ne szórjuk a hóra vagy a földre. Készítsünk lehetőleg olyan etetőt, amelybe nem hull bele a hó.) A cinkék nagyon kedvelik a vékony spárgán kiakasztott faggyúdarabot. Az etetőhelyre a madarak rendszeresen gyülekeznek, és ez mozgalmassá, változatossá teszi az egyébként téli nyugalmába dermedt kertet. Arról azonban ne feledkezzünk meg, hogy a rendszeressé vált, megszokott etetés elmaradását madárvendégeink nagyon megsínylik.

KERTI SZERSZÁMOK

Szerszámaink gondozásának ideje is a tél. Ellenőrizzük, nem hagytuk-e valamelyiket az elmúlt őszön földesen, sárosan. Ha így volna, feltétlenül tisztítsuk meg és zsírozzuk be őket. A szerszámnyelek is megrepedhetnek – ezeket cseréljük ki, vagy javítsuk meg. Ha csorbult az ásónk, fűrészünk vagy ollónk, reszelővel javítsuk ki a hibát. Ne feledjük, hogy jó szerszámmal könnyű a munka! A kertészkedéshez is jó, korszerű eszközök szükségesek.

RÜGYPUSZTULÁS

Télen előfordul, hogy vastag zúzmararéteg vonja be a fák ágait, vagy ónos eső hatására jégpáncél képződik a vesszőkön. A zúzmara súlya alatt letörhetnek az ágak, a jégbevonat pedig megakadályozza a rügyek légcseréjét, és ezzel pusztulásukat okozza. A gyümölcsöskertben könnyen védekezhetünk az ónos eső jégbevonata ellen. Rázogassuk meg vagy ütögessük a fákat úgy, hogy a jégbevonat letöredezzék róluk. Ügyeljünk azonban arra, hogy a dermedt, törékeny vesszőkben ne okozzunk kárt.

ÉRTÉKES CSAPADÉK

Az érett komposztföldet – hó- és fagymentes időben – dísznövényeink között is szétteríthetjük. Beásni azonban nem feltétlenül szükséges, elegendő csak egyenletesen szétszórni. Enyhe időben ásni, talajt forgatni is lehet. Vigyázzunk azonban, havas talajon ne dolgozzunk, inkább hányjuk félre a havat a megmunkálandó területről, majd a felásott talajra később visszahordhatjuk. A hó ugyanis értékes takaró és csapadék, s a hólé a megmunkált, felásott talajba gyorsabban beivódik. Akinek ideje engedi, a kerti utakról és más olyan helyekről, ahol nem kívánatos a hó, elhordhatja a hasznos területekre, a veteményes- vagy gyümölcsöskertbe.

ELLENŐRIZZÜK

A pincében vagy más tárolóban levő növényeinket rendszeresen ellenőrizzük. A virágos növények gumói – a dália-, a kardvirág-, a begóniagumók – a mérsékelten száraz, szellős, fagymentes helyen telelnek jól. Túl száraz helyen megfonnyadnak, ha sok a nedvesség, akkor pedig megrothadnak. Szükség szerint szellőztessük és öntözzük meg heteként egyszer a tárolóközeget (homokot). A beteg egyedeket pedig távolítsuk el az egészségesek közül. Hasonlóképpen nézzük át a teleltetett virághagymákat, és csak az épeket hagyjuk meg.

VÁSÁROLJUK MEG

Szerezzük be a tavasszal szükséges műtrágyát. Ősszel elsősorban foszfát- és káliumtartalmú műtrágyákat szórtunk ki, tavaszszal viszont főleg nitrogéntartalmú műtrágyára lesz szükségünk. A nitrogén hatóanyagú műtrágyák különböző arányban tartalmazzák a tápanyagot – a több nitrogént tartalmazókból kevesebbet, a kisebb hatóanyag-tartalmúakból többet kell kiszórni.

A legismertebb nitrogénműtrágyák közé tartozik a kénsavas ammónium (szlovákul síran amónny), amely 21% nitrogént tartalmaz, továbbá a mészammonsalétrom (liadok amónny s vápencom – 27,5%), az ammonsalétrom (liadok amónny – 34%) és a karbamid (močovina – 46%).

A szerző kertészmérnök