Jánošík hollywoodi recept szerint

Václav Jiráček, a fiatal cseh (báb)színész kapta Jánošík szerepétČTK-felvételMerész lépésre szánta el magát Rudolf Bierman pozsonyi producer. Szlovák-cseh-lengyel összefogásban, hollywoodi recept szerint új köntösbe öltözteti minden idők legismertebb szlovák népi hősét, Juro Jánošíkot.

Hogy mi ebben a merészség?

Százötvenmillió koronát igénylő vállalkozása a legdrágább itthoni produkció lesz, amely természetesen Szlovákiát képviseli majd a világ filmpiacán. Az alkotás létrehozásában éppen ezért olyan szempontokat is figyelembe kellett vennie, amelyekkel már most, az előkészületek során nagyon sok ellenérzést kelt. A részletes információk ugyanis csak ezekben a napokban, a Karlovy Vary-i fesztiválon kerültek nyilvánosságra, a jelen lévő szlovák újságírók nem kis megrökönyödésére. Azt még úgy-ahogy megemésztette a szakma, hogy a legendás népi hős történetét Agnieszka Holland, az Amerikában élő és dolgozó, világhírű lengyel rendező viszi filmre, hiszen ezt a tényt Bierman már tavalyelőtt bejelentette. Más kérdés, hogy miképpen reagáltak erre a szlovák rendezők! Agnieszka Holland neve azonban valóban fémjelezni tudja majd a produkciót, hiszen az Európa, Európával, a Teljes napfogyatkozással és a Washington térrel az egész világon komoly elismeréseket szerzett. Bierman pedig mindenképpen világszínvonalú rendezőben gondolkozott. A film forgatókönyvét Eva Borušovičová, a tehetséges, fiatal pozsonyi rendezőnő (A csillagokat is az égről, Szabad, nem szabad?) írta aprólékos munkával. Hét évig kutatott könyvtárakban, levéltárakban, archívumokban, hogy végre valós képet kapjon a ma embere – a tegnap hőséről. Jánošík – egy igaz történet. Ez lesz a film címe. Hogy mi áll az igaz történet mögött? Borušovičová – és ezzel nyerte meg Bierman a nagy ívű, humánus alkotásairól híres Agnieszka Hollandot –, a feltárt tények alapján erősen korrigál a nemzet Jánošík-képén. Szerinte ugyanis túlzás volt azt állítani, hogy amit a „hős” a gazdagoktól elvett, azt a szegények közt szétosztotta. De hagyjuk az igazságot. Arra most úgyis fény derül. Vissza a filmhez.

Karlovy Varyban megtudtuk: Agnieszka Holland mellett társrendezője is lesz a produkciónak. Egy harmincéves ifjú hölgy, aki épp most, a fesztiválon bizonyította szakmai rátermettségét. Első filmje, az Ugatás (egy önmagát kutyának képzelő feleség nem mindennapi története) ugyanis figyelemre méltó munka. A hölgy neve Kasia Adamik, és Agnieszka Holland lánya. Apai ágon tehát szlovák. De a „lengyel vonal” vele is erősödik a filmben. Ami veszélyes az alkotás kicsengését illetően, vélekednek a szlovákok, hiszen Jánošík nemzeti hovatartozása mind a mai napig eldöntetlen a történészek között. A lengyelek ugyanúgy a magukénak tartják, mint a szlovákok. „Csak nehogy most veszítsük el azt, aki eddig a miénk volt” – izgul az egyik fél. A másik meg nyilvánvalóan mosolyog.

Nagy ámulatot váltott ki a már meglévő szereposztás is. Koprodukciós vállalkozásról lévén szó, a szereplőgárda is háromféle nemzetiségű. A fő kérdés természetesen az volt, hogy ki játssza Jánošíkot? Egészen pontosan: lengyel vagy szlovák színész. Rudolf Bierman bejelentésére falfehér arcokat láttam magam körül. Juro Jánošík szerepét ugyanis egy pályakezdő cseh (báb)színész kapta, bizonyos Václav Jiráček. Újabb megdöbbenést az váltott ki, hogy Barbora szerepét egy amerikai színésznő kapta. Jiráček érzékeny arcú, rokonszenves fiú. Parókával a fején ideális Jánošík. „De vékony, túlságosan csontos, meg alacsony is, nincs benne semmi hősies, mert nem eléggé férfias” – érveltek a szlovák szakmabeliek. Egy biztos: nehéz feladat vár a prágai fiúra. Először is meg kell tanulnia szlovákul. Mint mondta: az első leckéken már túl van. Szlovák kollégáimnak, minden tudását latba vetve, szlovákul nyilatkozott. S bár több száz ifjú színész közül választották ki a szerepre, nyugodt még most sem lehet. Egy egész ország szimpátiáját kell majd elnyernie.

A forgatás ősszel kezdődik a Magas-Tátrában. De hogy mindkét érintett fél büszke lehessen: a szlovák és a lengyel hegyek egyformán szerephez jutnak a filmben.