<p>Volt már dramaturg, disszidens, forradalmár, politikai elítélt, köztársasági elnök. Állt tribünön, pódiumon, színpadon. Az idei Berlinalén Václav Havel filmrendezőként hajol meg a mozivászon előtt.</p>
Ízelítőnek ennyi is elég?
Színész is volt már. Először 1965-ben, a cseh új hullám jeles rendezője, Pavel Juráček Minden ifjú ember című filmjében, legutóbb pedig Jan Hřebejk vígjátékában, a Hanyatt-homlokban. Íróként remek drámákat adott a világszínháznak, egy német kiadó megrendelésére még mesekönyvet is írt. Koldusopera című színművéből Jiří Menzel forgatott filmet, George-Marc Benamou francia író regénye, a Müncheni látomás alapján Milos Formannak készített forgatókönyvet.
Václav Havel életében ifjú kora óta jelen volt a mozi, hiszen a barrandovi filmstúdió létrehozása nagybátyja nevéhez fűződik. Mint „burzsoá elemet” épp ezért nem vették fel rendezői szakra. Így lett aztán színpadtechnikus a Divadlo na zábradlí társulatában, ahol tizenvalahány év múlva már színpadi szerzőként ünnepelték. Pavel Juráček mellett két filmrendezővel állt szorosabb kapcsolatban. Jan Němeccel, a hatvanas évek cseh új hullámának egyik vezéralakjával, akinek Break Heart címmel írt fekete komédiát, és Milos Formannal, akivel tizenéves korukban, a poděbrady-i gimnáziumban lettek jó barátok.
Rendezői babérokról azonban akkor már nem álmodott.
Most mégis történt valami. Négy évvel azután, hogy az elnöki posztot átadva Távozás címmel ismét drámát írt. Főhőse Vilém Rieger kancellár (az elnöki iroda főnöke), aki nem éppen önszántából távozott állásából. Lélekben ebbe nem is nagyon képes belenyugodni, bár környezetének nem adja tudtára, mit érez. Még akkor sem, amikor ki kell költöznie a kormányvillából, és emberi tartását, méltóságát megőrizve kell abszolválnia egy kínos procedúrát.
A tízéves szünet után megírt színművet a prágai Divadlo Archa (Bárka Színház) mutatta be elsőként a Svédországban élő jeles cseh (opera)rendező, David Radok irányításával. Ezt követően a világ több társulata tűzte műsorára a darabot. A philadelphiai Wilma Theater falai között a Jó estét, jó szerencsét! nem kisebb művésze, mint az Oscar-jelölt David Strathairn alakította a kancellárt. És akárcsak Prágában, Philadelphiában is ez volt az évad legnagyobb érdeklődést keltett színházi bemutatója. Ezt követően jutott el a mű a világ több pontjára. Pozsony után Lengyelországba, Nagy-Britanniába, Németországba, Bulgáriába, Horvátországba (ahol Jiří Menzel állította színpadra).
Hogy film készül a Távozásból, az már nem is lephetett meg senkit. A kérdés csak az volt, ki ül majd a rendezői székben, és ki vállal (ki kap?) szerepet a produkcióban. Egyedül a kancellár párját, élettársát megformáló színésznő neve nem lehetett kétséges, hiszen ezt a szerepet Václav Havel felesége, Dagmar számára írta ajándékként azokért az évekért, amelyeket a férje melletti teendők miatt nem tölthetett színészi pályán. A többi szerepre külföldi, főleg tengerentúli sztárok aspiráltak. Méghozzá nagy nevek. Woody Harrelsontól fogva Mia Farrowig sokan szóba jöttek, csupa olyan sztár, aki a Karlovy Vary-i fesztiválra vezető útja során megállt egy napra Prágában, hogy Václav Havellel (és feleségével) ebédelhessen (vacsorázhasson). A rendező személyéről azonban sokáig csak találgatások folytak. Egészen addig, míg az egykori elnök egyszer csak bejelentette: ha már a régi rendszer nem tette lehetővé számára, hogy elvégezhesse a rendezői szakot, akkor most diploma nélküli filmesként veszi kezébe a dolgok irányítását. Ezzel persze borult a korábban elképzelt szereposztás, és Dagmar Havlová partnerei olyan cseh színészek lettek, mint Josef Abrhám, Eva Holubová, Jan Budař, Jiří Lábus, Oldřich Kaiser, Jan Kraus, Jiří Macháček, Jaroslav Dušek, Jiří Bartoška, Vlasta Chramostová, Táňa Vilhelmová, Pavel Landovský, Miroslav Krobot és Barbora Seidlová.
A Távozásból tavaly nyáron 44 millió koronás költségvetéssel készült mozifilm. Havelt mint rendezőt minden színésze dicsérte, ő maga pedig a stábba is a lehető legjobb embereket gyűjtötte maga köré. A film operatőre Jan Malíř, vágója Jiří Brožek.
A cseh közönség ez év tavaszán láthatja a filmet, a Berlinale vendégei azonban már most véleményt formálhatnak róla – igaz, csak húsz percet kapnak belőle. Ízelítőnek ennyi is elég, döntött a film producere, a többszörös Cseh Oroszlán-díjas Jaroslav Bouček. Ő pedig csak tudja…
Támogassa az ujszo.com-ot
A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.