Irodalom és rendszerváltás

A nyolcvanas évek magyar irodalma „az irodalom szabadságharcának korszaka” volt – állapítja meg Pomogáts Béla Irodalom a rendszerváltásban – rendszerváltás az irodalomban című esszéjében. ĺrásában foglalkozik az irodalom autonómiájáért folytatott küzdelemmel, a közélet vagy alkotómunka kérdésével, az írástudók felelősségével, továbbá az irodalom szereptévesztésével és a nemzeti irodalom egységével. „A magyar irodalom – vállalt hagyományai, nemzeti tudata és esztétikai értékrendje értelmében – mindig egységes szellemi entitásnak tartotta önmagát, ennek a szellemi entitásnak azonban több központja, ... több történelmileg kialakult intézményrendszere volt” – állapítja meg az irodalomtudós. Megítélése szerint „a rendszerváltás idején (és után) a határon túli magyar részirodalmaknak ez az egyetemes nemzeti kötődése vált hangsúlyossá... Irodalmunk nemzeti egysége mára valójában intézményesült, és ez az intézményesült egység jótékonyan befolyásolhatja a nemzeti közösség belső szolidaritásának és identitásának további fejlődését is.”

A szépirodalmi rovat közli Tóth Elemér, Török Elemér és Öllős Edit verseit, valamint Aich Péter, Szalay Zoltán novelláját és Csordás János sci-fi trilógiáját. Olvashatjuk továbbá (versekkel illusztrálva) Polgár Anikó tanulmányát Fabó Kinga, Adamik Tamás és Somlyó György catullusi verseiről. Részletesen beszámol a folyóirat a Posonium Irodalmi és Művészeti Díj átadásának ünnepségéről, közli Duba Gyulának, a kuratórium elnökének az értékelését az idei pályaművekről, továbbá azokat a méltatásokat, melyek a díjazott művekről és életművekről (Koncsol László, Fónod Zoltán, Mács József, Leck Gábor, B. Kovács István és Polgár Anikó munkásságáról) hangzottak el.

A Vendégkritika rovatban Olasz Sándor tanulmányát közli a lap Jókai Anna Az együttlét című legújabb regényéről, valamint Papp Ágnes Klára tanulmányát Petri György Ősszegyűjtött versek című kötetéről. A Múlt és történelem rovatban Popély Gyula a két világháború között szervezkedő felvidéki magyar pedagógustársadalom kérdéseivel foglalkozó többrészes tanulmányának első részét (A csehszlovák uralom évei alcímmel) közli a folyóirat. A Tallózó rovat Koncsol László jelentését adja közre a Csallóközi Kiskönyvtárról. (zsolt)