Ipoly Menti Hírvivő

Olykor a saját régiómban érnek váratlan meglepetések. Ilyen esett meg velem a közelmúltban, amikor a losonci Magyar Kulturális Központ információs asztalán megláttam az Ipoly Menti Hírvivő I. évfolyamának 1. számát.

Szűkebb hazámban közel tíz esztendeje nem jelenik magyar nyelvű regionális lap, sem hetente, sem negyedévente, sem más formában.

A körülbelül két évvel ezelőtti, ilyen irányú kezdeményezés sem kapta meg a szükséges támogatást, a helyi regionális lapokban pedig mindenfajta szándék hiányzik a magyar nyelvű melléklet megjelentetésére.

A Rákóczi Szövetség Ipoly Menti Regionális Szervezetének kiadványa szerkesztőként a kalondai Papp Sándort jegyzi, szerkesztőbizottságában Rusnák Beatrix, Bencik Katalin és P. Ocsovai Andrea neve olvasható.

Papp Sándor beköszöntőjében egyebek között ezt írja: „Ez a Hírvivő Önhöz, Hozzád szól, mert a mindennapi kenyerünk mellett mindnyájunknak gondunk van sok másra is, ami ugyanúgy az életünk része. Gondunk kell, hogy legyen a szüleink által megélt és őrzött múltra, a gyermekeink iskoláira, a magyar közösségünk számbeli megmaradására itt, az Ipoly partján.” A nyolcoldalas kiadvány első számában Rusnák Beatrix a losonci Kármán József Magyar Tanítási Nyelvű Alapiskola Pitypang gyermek néptáncegyüttesét mutatja be, ismertetve annak rövid történet is, a 4. és 5. oldalon a kalondai Pro Kalondiensis Polgári Társulás által gondozott kalondai Közösségi Házról és Palóc Múzeumról olvashatunk egy összeállítást és egy ehhez kapcsolódó felhívást. A 3. oldalon a Nógrád vármegye monográfiájából átvett Terbeléd község bemutatása olvasható. Az utolsó oldalon a Rákóczi Szövetség által megjelentetett Rákóczi Figyelőből átvett hírek kaptak helyet.

Mondhatnák, szerény a tartalom, írhatnám is, hangsúlyt helyezhetnék rá, de nem teszem, mert nem ez a lényeg.

Bízom abban, hogy a kezdeményezés nem lesz kérészéletű. Bízom abban, hogy a most még ingyenes kiadványt sokan a kezükbe veszik, hogy a lappal szemben támasztott igényeik növekedni fognak, hogy a bevezetőben megfogalmazott cél – „... azokhoz szóljon, akik vallják, kultúránk, anyanyelvünk kötelez, hogy közösségünket formáljuk, er#sítsük ...” – a szerkesztőket is kötelezni fogja arra, hogy keressék és megtalálják a lapnak azt az arculatát, amely tartalmában és minőségében is elnyeri az olvasók tetszését.