Ilyen, amikor valamit szeretnek az égiek

A hazai magyar bábcsoportok és gyermekszínjátszók országos seregszemléje hagyományosan a dunaszerdahelyi Csaplár Benedek Városi Művelődési Központban zajlik négy napon át, és a kegyes időjárásnál is örvendetesebb, hogy visszazökkenni látszik a rendes kerékvágásba. Ahogy azt Bárdos Gyula, a Csemadok országos elnöke megjegyezte üdítően rövid beszédében: idén végre nem virtuálisan, nem félig-meddig és nem csökkentett csoportlétszámmal rendezik meg ezt a seregszemlét. A 47. évfolyam végre teljes gőzzel dübörög.

Tegnap az Apró Csallóközi gyermektáncegyüttes alapozta meg a hangulatot moldvai táncokkal. Illetve egy szál furulyával, a tüneményes Bitter Julika jóvoltából. A produkció olyannyira hatott, hogy a nézők közül páran spontán táncra perdültek.

Egész nap bábos produkciókat láthattunk, nyolc előadást az ország minden részéből. Ma vegyesen kerülnek színre bábjátékok, szerkesztett játékok és színielőadások, holnap a színjátszóké és a szerkesztetteké a színpad. (A kettő közti különbség kifejtésére most nincs hely, de ami késik, nem múlik). A péntek délelőtt pedig az eredményhirdetés ideje.

Nem szívesen lennék a Badin Ádám–Szluka Judit–Himmler Zsófia összeállítású bábos zsűri helyében, mert nincs könnyű dolguk. Hat előadást tudtam megnézni a nyolcból, és mindegyikben felfedeztem valami eredetit. Vagy a fényekkel/árnyékokkal játszottak, mint a pozsonyi Duna utcai Magyar Tannyelvű Alapiskola Iciripiciri Bábcsoportja, vagy minimalista kellékeket használták kreatív módon, mint a Szenczi Molnár Albert Magyar Tannyelvű Alapiskola Tátika Bábcsoportja, vagy pedig a humorban nem ismertek tréfát, mint a Galántai Kodály Zoltán Gimnázium Bábcsoportja, akik egy Michael Jackson-bábot is megtáncoltattak. (A közönség soraiból általam kipécézett, nyolcévesekből álló csoportnak ez a jelenet tetszett a legjobban. Ki gondolta volna, hogy egyáltalán ismerik Michael Jacksont?)

Aki teheti, kukkantson be a dunaszerdahelyi kultúrházba ma, vagy holnap. Szerintem megéri.