Illúziók múzeuma - Nyitra '89

Az Illúziók múzeuma azt az időt idézi, amikor mertünk szabadok lenni, mertük kifejezni szabadságigényünket és állásfoglalásunkat -ezzel az eszmeiséggel, a kifejezés, a szó szabadságának megidézésével kapcsolódik valójában az idei Színházi Nyitra szellemiségéhez. Forward: Memory - Visszatekinteni és emlékezni ez ugyanis a tizennyolcadik, vagyis az idei nyitrai nemzetközi színházi fesztivál vezérmotívuma. Miként a tárlat, a színházi találkozó is a visszatekintésről és az emlékezésről, főként a történelmi emlékezés szükségességéről akar szólni.
A kiállítás egyes tárgyait maguk a nyitrai lakosok, valamint a környékbeliek „adták össze“, zömmel azonban az anyag olyan dokumentumokat, fotókat és különféle publikációkat tartalmaz az 1989 novembere és 1990 júniusa közti időszakból, amelyeket maguk az események résztvevői kölcsönöztek a bemutatóra. A több csoportra osztott kiállítás első tömbjébe olyan szemléltető anyagot csoportosítottak, amely a '89-et megelőző időszakot idézi. Különféle (használati) tárgyak kaptak helyet itt, amelyek Csehszlovákiában mindennapos használatban voltak: korabeli bakelitlemezek, újságok, folyóiratok példányai, jelvények, csokoládépapírok, pénzbankók, és -érmék, ún. tuzexutalványok; e „leletek“ között feltűnik Klement Gotwald gipszszobra is.
A letűnt rendszer ideológiáját idézi az ún. kommunista irodalom, köztük vezető pozícióban Marx-Engelstől a Válogatott levek vagy Lenin válogatott művei.
Olyan, egykor rettegett leletdokumentumok is nyilvánosság elé kerültek most a kiállításon, mint a káderezés, a pártjelentések vagy a pártértékelések, továbbá olyan formanyomtatvány, amilyet a határátlépéshez (pl. a magyar határátlépéshez is) kellett megvásárolni és kitöteni (devizalap).
A kiállítás szervezői interaktív elemként teszik le az alapjait az ún. Fogalomszótárnak. Ebbe a látogatók jegyezhetik be azokat a fogalmakat, amelyek a rendszer elmúlásával nyelvünkből is kikoptak, de még emlékeznek rájuk. Ahhoz hasonló szavakról van szó, mint pl. a disszidens, a pionírfogadalom, az ötéves terv vagy a SZISZ-tag. A kiállítás gerincét azonban azok a dokumentumok, fotók, publikációk alkotják, amelyek a nyolcvankilences eseményeket és fejleményeiket örökítették meg és közvetítették a széles nyilvánosság felé.
Nem hivatalosan az Illúziók múzeumával nyílt meg szeptember 18-án a 18. Színházi Nyitra. Hivatalosan azonban szeptember 25-én, pénteken vette kezdetét a fesztivál az Andrej Bagar Színházban Sidi Larbi Cherkaoui marokkói kortárs táncos Origine című előadásával, majd azt követően az év egyik várva várt színházi vonatkozású eseményével, a 2008-2009-es évad legjobb színházi teljesítményeinek kihirdetésével, ezzel együtt a Dosky elnevezésű díjak kiosztásával. A Doskyjelölésekre ebben az évben 34 színházi szakember adta le a szavazatát. A legtöbb jelölést, és a legtöbb beváltott díjat a pozsonyi Szlovák Nemzeti Színház szerezte meg. Az év legjobb előadása a Nemzeti Operatársulatának Orpheusz és Euridiké című darabja lett. A legjobb színházi rendezés díját Roman Polák vehette át ugyancsak a Szlovák Nemzeti Színház Anna Karenina című előadásáért. Ugyanebben a darabban a legjobb kosztümtervért Peter Čanecký kapta meg a kitüntetést. A legjobb színésznő Jana Oľhová lett a Zsolnai Városi Színház Mobil című játékában nyújtott alakításáért. A legjobb színésznek Jevgenij Libezňuk bizonyult az Andrej Bagar Színház Cseresznyéskert című előadásának Lopahin szerepért.