II. Rákóczi Ferenc zenés megidézése

Háromszáz évvel ezelőtt robbant ki a II. Rákóczi Ferenc nevével fémjelzett szabadságharc, s mind az anyaországban, mind a Felvidéken szeretnének méltó módon emlékezni az egykori hős elődökre.

A budapesti Magyar Nemzeti Múzeum sem szeretne kimaradni a sorból, s az ősz folyamán a Sétálókoncertek sorozatában a kuruc kort idézi meg. A koncertek állandó vendége a Musica Historica régizenei együttes l, amely külön műsort állított össze a szabadságharc tiszteletére. Szeptember 27-én 11 órától a barokk kor Franciaországába és Lengyelországába utaznak vissza az időben. Franciaország a zene területén is nagyhatalom volt (Lully, Couperin, Marais, Saint-Colombe), divatot teremtett táncaival. A lengyel viszont az egyetlen kelet-európai nép volt, amelynek a zenéje megérintette a nemzetközi divatot. A polonéz rövid időn belül elterjedt az európai tánctermekben is. A lengyel barokk emlékei közül Adam Jarzebski udvari muzsikája és szerelmi dalok is felcsendülnek. Október 25-én 11.00-tól a Thököly-kor muzsikája szólal meg. Thököly udvarát egyszerre formálta török és nyugatias ízlés szerint. Az összeállítás a kor énekköltészetéből nyújt ízelítőt, főleg panaszdalokat és keserveseket. A török kiűzetésére a szultáni udvarban nevelkedett moldva fejedelemfi, Dimitrie Cantemir klasszikus muzsikája, valamint a magyar katonák tábori zenéje emlékeztet. November 8-án már a Rákóczi-kor ellentmondásainak és egyszeri, meg nem ismételhető virágzásának állítanak emléket a sorozat szerkesztői. A műsor gerincét ismeretlen magyar és szlovák énekszerzők versei alkotják, melyek gyakran Rákóczi nevében szólnak. A kuruc tábori dalokon, bujdosóénekeken, csúfolókon és táncdallamokon kívül a Habsburg-párti Esterházy Pál és Koháry István műveit is felidézik. December 13-án Za trema horami címmel kerül sor a sorozat utolsó koncertjére. Nemcsak a magyar, hanem a szlovák, a ruszin, a román és a horvát népdalokban is megtaláljuk Rákóczi, Bercsényi és más történelmi személyek nevét, tetteit vagy egyszerűen a kuruc kor nosztalgiáját. A XVIII. század kéziratos énekköltészetében már kevéssel a szabadságharc bukása után felbukkannak ilyen versek, amelyek majd a nemzeti romantika korában kapnak különös hangsúlyt. A koncert érdekessége, hogy előbemutatója december 11-én lesz Rimaszombatban.

A Nemzeti Múzeum Lapidarium Kávézója is várja az irodalom iránt érdeklődőket. Szeptember 22-én 18 órától Simon Aladár mutatja be József Attila-estjét, október 20-án Ilylyés Kinga pódiumestje lesz hallható Márai Sándor műveiből, november 17-én Bálint Márta ad elő Székely János műveiből. December 15-én Grencsó István és Hajnóczy Csaba adja elő „múzeumi vázlatait” szaxofonra, gitárra és semplerre. (giv)