Időutazás az Ifjú Szivekkel

„Tavasszal lett volna az Autentika, saját anyag című előadásunk bemutatója, de a járvány miatt minden fellépésünket le kellett mondani, át kellett szervezni őszre. Ezért most telik a naptárunk, hiszen az őszre tervezett előadásokat sem akartuk lemondani” – mondta Hégli Dusan, az Ifjú Szivek Táncszínház művészeti igazgatója. A karantén miatt természetesen nemcsak a Szivek programja csúszott, hanem minden színházé, zenekaré, elmaradt minden rendezvény, fesztivál. Van miből válogatnia a közönségnek, bőséges a kínálat. 

Amikor enyhültek a korlátozások, a Szivek első útja Brünnbe vezetett. „Egy éve Východnán látták a brünni fesztivál szervezői a Határon túli nemzeti tánc című előadásunkat, utána odajöttek, és azt mondták, szeretnék a brünni püspöki palota udvarán zajló rendezvényükre kivinni ezt a műsorunkat, a Szent Péter Pál-katedrálishoz. Egy ideig attól tartottunk, elmarad ez a fesztivál is, vagy nem lehet átmenni, ki tudja, meddig lesznek zárva a határok, de szerencsére nem maradt el, és hat hónap elteltével, augusztus 20-án ez volt az első előadásunk a fesztivál záróestjén. Nagyon szép a környezet, a színpad és a nézőtér olyan európai szintű volt, hogy sok mindenkinek mintául állítanám itthon. Ráadásul nemcsak a környezet, a színpad és a nézőtér európai szintű, hanem a közönség is. Értik a zenénket, a táncainkat, mert ezt a fajta hangszeres vonós zenét, amelybe beletartozik a budapesti kávéházi cigányzenekaroktól a falusi vonósbandákig minden, ők is művelik. Tudják, mi a csárdás, mi a verbunk. Sőt, nagy verbunkhagyományaik vannak. Tőlük nyugatabbra már inkább a fúvós zene dominál. Nem véletlen, hogy Uherské Hradiště uherské, azaz magyar, és nem véletlenül van a morva hagyományban sok új stílusú magyar népdal, amit mi magyarnak hiszünk, amit őt novohradský štýlnak hívnak. Sőt a morva verbunkot az UNESCO levédte. Nagyon szeretik a magyar meg a szlovák folklórt is. Ebben a műsorban kaptak erdélyi táncokat is, ami távol áll tőlük, de a gyimesi is nagyon tetszett nekik” – mesélte Hégli Dusan.

A 20. évfordulóra készült gálaműsorával egy hete kezdték járni az országot, az első állomás Kisgyarmat volt, s ha minden jól megy, december 2-ig több helyen bemutatják. Összesen 38 előadást terveznek, ehhez jön még egy lemezbemutató. „November 17-én lesz a lemezbemutató koncertünk, amelynek zenéjét Hegedűs Máté és Hegedűs Gergely Dávid, a Szivek zenekarának két tagja szerezte. December 2-án pedig – reményeink szerint – ünnepi bemutató lesz a pozsonyi Hviezdoslav Városi Színházban a táncszínház fennállásának huszadik évfordulójára. A gálaműsorral járjuk végig Dél-Szlovákiát, a közönség részleteket láthat belőle, meg egy kicsit felidézzük, mi minden köthető ehhez a 20 évhez.” 

Hégli Dusan az előadás előtt röviden beszél arról, milyen műsorokat mutatott be az együttes a húsz év alatt, milyen tevékenységet folytatott és arról is, milyen előnyei lehetnek, vannak annak, hogy alakult itt is egy hivatásos, tánccal foglalkozó szlovákiai magyar együttes. Mivel Szlovákiában van szlovák, ruszin, roma hivatásos együttes, kétség sem merül fel, hogy jogos és pozitívum egy hagyományos kultúrával foglalkozó magyar intézmény léte is. 

Az Autentika, saját anyagból most válogatást láthatnak a nézők. „Az autentika a néptáncosok körében nagyon szeretett, latin eredetű szó, azt jelenti, eredet. Mi ebben a műsorban az eredetet kutatjuk. Megpróbáltuk a jelenlegi néprajzi adatok alapján utánajárni azoknak az adatoknak, főleg táncnak, zenének, amelyek nekünk a keretet adják ahhoz, hogy egy-egy kis tájegységről megfogalmazzuk, hogy milyen lehetett a tánchagyomány egy-egy területen. Mivel a Példafolyamat révén számtalanszor kerültünk azzal kapcsolatba, hogy a hagyományozódás mellett az is fontos, ami a mai táncokat jellemzi, azaz: mozdulattanilag egy ember hogyan old meg egy csárdásban egy irányváltást. Mivel már Martin György néptánckutató is azt mondta, ezek olyan területek, amelyekről nincs annyi információ, hogy rekonstrukció nélkül hozzá lehessen nyúlni. A rekonstrukciók nagyon sok esetben a hiányzó puzzle-darabokból jönnek össze, és megpróbáltuk egy kicsit frissíteni a zenét is és a táncot is. Furik Ritát kértük föl, hogy kicsit gondolja újra a viseleteket is. És itt nem arról van szó, hogy megváltoztassuk ezeknek a tájegységeknek a viseleteit, amelyeket mindannyian ismerünk látásból, van, aki alaposan, hanem hogy visszavezessük az eredethez. Az eredet sok minden lehet táncban, zenében, viseletben is. Az eredet nálunk valahol a 20. század elején van. A néprajztudomány úgy tartja, hogy körülbelül a vasút elterjedése és valamikor az I. világháború között bomlottak föl a kis tájegységek, hiszen megváltoztak az utazás lehetőségei és módjai, az információáramlás. Egészen addig regionálisan jobban őrződtek a jegyek. Mi azt gondoltuk, megpróbáljuk visszafejteni ezt a szálat a táncban, a dallamvilágban. Megpróbáljuk ebben a műsorban megmutatni az autentika különféle értelmezési formáit. Tulajdonképpen ezzel tiszteleg az Ifjú Szivek Táncszínház a hagyományaink, a hagyományaink átadói és a hagyományőrzők előtt.”