A Šimkovičová-ügy a hazai magyar színházigazgatók szemével

Hégli Dusan koreográfus, a fővárosban működő Ifjú Szivek Táncszínház megbízott igazgatója lapunknak elmondta, nem lepődött meg azon, hogy Šimkovičová menesztette tisztségéből a Szlovák Nemzeti Színház (SND) igazgatóját, Matej Drličkát, valamint a Szlovák Nemzeti Galéria (SNG) vezetőjét, Alexandra Kusát. Arra emlékeztetett, ő maga 25 éve dolgozik az Ifjú Szivek Táncszínháznál, de egyes titszségeiből őt is már többször leváltották. „Egyszer sem maradhattam a mandátumom végéig” – mondta.

Pozsonyból nézve

A művészek, kulturális létesítmények, társulatok Šimkovičová lépései ellen való tiltakozásként hétfőn tüntetést szerveztek, amelyhez magyar intézmények közül csak a Bázis – Magyar Irodalmi és Művészeti Egyesület csatlakozott. Ezzel kapcsolatban Hégli elmondta, magánemberként a társulatuk tagjai csatlakozhatnak a tiltakozáshoz. „Azzal kapcsolatban, hogy az Ifjú Szivek Táncszínház állami intézményként tiltakozik-e a minisztérium egyes lépései ellen, azt tudom mondani, hogy ilyen már volt a múltban. Ha pedig úgy ítéljük meg, hogy erre megint szükség van, akkor ezt ismét meg fogjuk tenni” – mondta arra utalva, hogy a táncszínház a hazai magyar intézmények közül egyedi módon közvetlenül a kulturális minisztériumhoz tartozik, majd így folytatta: „Mi a saját fentartónkkal szemben nem először vagyunk olyan helyzetben, hogy nem mindenben értünk egyet. Amikor kellett, mindig ellenálltunk. De tudatosítani kell, hogy a mi eszközeink erősen korlátozottak.” Arra a kérdésre, Šimkovičovának szerinte távoznia kell-e a minisztérium éléről, Hégli azzal válaszolt, a kormányfőnek, Robert Ficónak a felelőssége, hogy megítélje, a tárcavezető miként végzi a dolgát és az is a miniszterelnök kompetenciájába tartozik, hogy leváltja-e őt vagy sem. Az igazgató arra nem számít, hogy a táncszínház műsoraiba beavatkozna a minisztérium, nem is jellemző, hogy ez történne, inkább az intézményvezetőt szokták leváltani. Arra a kérdésre, neki az intézményben elfoglalt pozíciója veszélyben van-e, így válaszolt: „Igen, de ez már 25 éve így van.”

Cikkünk a kép alatt folytatódik

Hégli arról is beszélt, a kultúrának az etnicizáló és megosztó felfogása, amit az olyan kijelentések jellemeznek, minthogy a kultúrának szlováknak kell lennie, semmi másnak, sajnálatos módon a magyar alkotók számára már régóta ismert. A kulturális szférában most tapasztalható folyamatokat ahhoz hasonlította, amikor a magyar kormány lényegében ellenőrzése alá vonta a budapesti Színház- és Filmművészeti Egyetemet. Hégli egyfajta „kultúrharcot”, a kulturális szférára ráerőltetett, ideológiai alapú ellentétet lát megvalósulni. Szerinte a politikában is láthatóvá váló társadalmi megosztottságot akarják ráerőszakolni a kulturális szférára. Rámutatott, ez a megosztottság sajnos mélyen gyökerezik a társadalomban és nem egy-egy személyéhez köthető. Szerinte mindez már nem a 90-es évekre jellemző magyar–szlovák nemzeti ellentétre, hanem az urbánus-népi, konzervatív-haladó, nemzeti-külföldi stb. hamis szembeállításokra alapoz. „A 21. században ez a kultúrának és a kultúrpolitikának a félreértelmezése” – tette hozzá azzal, ő évek óta beszél ennek a felfogásnak a hátrányairól. Kiemelte, az autoriter államokban használja ilyen módon fegyverként a kultúrát a politikum. Abban, hogy ez Szlovákiában és Magyarországon, de Közép-Európában máshol is megtörténik, azt látja megvalósulni, hogy egyes szereplők a régiónak a Nyugathoz való tartozását próbálják megkérdőjelezni.

A komáromi színház

Gál Tamás, a Komáromi Jókai Színház igazgatója is arról beszélt, nem volt számára meglepő, hogy Šimkovičová menesztette az SND és az SNG vezetőjét. Úgy véli, a politikusok gyakran fel sem mérik, hogy milyen életút áll azok mögött, akik eljutnak odáig, hogy egy ilyen intézmény élére kerülhetnek. Arra emlékeztet, hogy a művészek sokszor gyerekkoruktól kezdve erre a pályára készülnek, majd nagyon komoly kiválasztási folyamaton kell átmenniük. Az elért pozíciójukat pedig a teljesítményükkel, tehetségükkel szerzik meg. Ennek ellenére ez a szféra kiszolgáltatott a politikusoknak, akik viszont általában nem ezt az életutat járták. A Nemzeti Színház menesztett vezetőjéről Gál elmondta, ha Drlička nem lett volna jó igazgató, már sokkal korábban távoznia kellett volna, mert az ottani társulatnak nagy befolyása van arra, ki vezetheti a színházat. Ezt igazolja az is, hogy korábban viszonylag gyakran cserélődtek az igazgatók.

Cikkünk a kép alatt folytatódik

A hétfői tüntetéshez a Komáromi Jókai Színház intézményileg szintén nem csatlakozott. Gál ezzel kapcsolatban arról beszélt, pont erre a hétre időzítette a szabadságát az összes munkatársuk, és ő is külföldön tartózkodott. Ugyanakkor ők is csatlakoztak ahhoz a nyilatkozathoz, amit az ügyben a Szlovákiai Színházak és Zenekarok Egyesülete (Asociácia slovenských divadiel a Orchestrov, ASDO) adott ki. Ez a közlemény az intézményvezetők menesztésével kapcsolatban a nyilvános diskurzus hiányára hívja fel a figyelmet. Arra a kérdésre, szerinte Šimkovičovának távoznia kell-e a tárca éléről, az igazgató igennel válaszolt. Azt is hozzátette, a tiltakozások tekintetében a Szlovák Nemzeti Színházhoz fognak igazodni. „Szolidaritásunkról biztosítjuk őket, és Šimkovičová lemondását követelők táborához igazodunk” – jelentette ki.

Gál elmondta, a Komáromi Jókai Színház fenntartója Nyitra megye, ezért közvetlenül a minisztériummal szinte egyáltalán nincs dolguk. A megye pedig nem avatkozik be a munkájukba, váratlanul nem meneszti az intézményvezetőket. Ettől függetlenül a tárca kompetenciájába tartozik a Kisebbségi Kulturális Alap, amelynek a forrásai elengedhetetlenek a színház működéséhez. Az innen érkező támogatások azonban ebben az évben is jelentős késésben vannak. „Ez az előző érában is így volt. Már nagyon régen láttunk a kultúra élén olyan minisztert, aki érdemben tudna pozitív változásokat hozni” – nyilatkozta.

Gál arról is beszélt, a művészek számára mindennél fontosabb a szellemi szabadság. „Most ezt a szabadságot érzi veszélyben mindenki, ezért ez a nagy tiltakozás” – jelentette ki. A színházigazgató megérti, ha valaki a művészetben több nemzeti értéket szeretne látni. „De ezzel szerintem sok liberális ember is egyetért” – tette hozzá azzal, hogy a széles világból érkező értékeknek is helye van.

Kassa kiáll

Czajlik József, a kassai Thália Színház vezetője is arról beszélt, ő személyesen nem vett részt a tiltakozásokon, náluk is a szabadságolás zajlik, de szintén tajgai az ASDO-nak, amely az ügyben az említett nyilatkozatot kiadta. „Ha egy következő lépés során például sztrájkkészültségre kerülne sor, akkor természetesen intézményként is kiállunk” – jelentette ki a színházigazgató. Hozzátette, egy sztrájkhoz való csatlakozáshoz a társulat felhatalmazása is kell, de bízik benne, ha erre sor kerül, akkor a kollégái emellett döntenek.

Cikkünk a kép alatt folytatódik.

Czajlik felidézte, hogy tagja volt annak a szakmai bizottságnak, amely annak idején kiválasztotta Drličkát. „Én biztos vagyok benne, hogy az egyik legtehetségesebb színházvezető” – szögezte le, és hozzátette, Drličkának nemcsak kiváló művészeti érzéke, de hasonlóan nagyszerű menedzseri képességei is vannak. Czajlik a Nemzeti Színház igazgatójának leváltásához adott indoklást sem tartja megalapozottnak, amelyben Drlička menedzseri teljesítményét kifogásolta a miniszter. „Azt gondolom, hogy megnyugtatná a kulturális szférában uralkodó helyzetet, ha a miniszter távozna” – jelentette ki az igazgató. Ugyanakkor hozzátette, nemcsak vezetői, hanem koncepcióbéli változásra is szükség van a minisztériumnál.

A Thália Színház vezetője arról is beszélt, nagyon fontos, hogy a kulturális intézmények egységesen álljanak ki és a magyar intézmények részéről is ildomos lenne ez. Czajlik úgy látja, a politika támadást intézett a kultúra ellen, amelyet le akar igázni. Szerinte ha ez sikerül, akkor rövidesen a kultúrában is a politika szótárát fogják használni. „Ha sikerül megosztaniuk a művészeket, akkor már csak a politika által meghódított művészetről fogunk beszélni” – tette hozzá.