Kultúra
A két jó barát, Greg (Dave Franco) és Tommy (James Franco) közös filmjük díszbemutatóján - Fotó: Continental film

Hogyan vált kultikussá minden idők legrosszabb filmje?

Tallósi Béla

2018. február 19. 19:14

Kiszámíthatatlan a mechanizmus, ahogy a mozi hatni képes. Megmagyarázhatatlan, miként válhatnak rém rossz filmek kultikus alkotássá. Mint Ed Wood filmjei, amelyekről az is hallott már, aki egyet sem látott közülük. Vagy Tommy Wiseau 2003-as The Room című mozija, amelyet minden idők legrosszabb filmjének kiáltottak ki, mégis kultuszfilmmé vált. Most pedig egy különös feldolgozással visszakerül a vászonra.

A katasztrófaművészt titulálják komikus drámának, illetve drámának vígjátéki elemekkel. Tény, hogy van benne torokszorító dráma, de sokkal több benne a komikus elem (forrása főleg a Franco fivérek színészi játéka). Bár nem minősít, kivételesen talán nem elvetendő bűn megemlíteni, hogy a pozsonyi díszbemutató közönsége hangos kacagással fogadott bizonyos helyzeteket és gesztusokat, jól szórakozott a filmen, tehát ott és akkor bejöttek a furcsa drámai erejű komikus poénok. Bizonyára máskor, más közönség is élvezni tudja A katasztrófaművészt, bár értése a groteszk-abszurd, az eltúlzott, a kicsit elszállt stílus iránti érzéket és némi toleranciát is igényel a másfajta filmnyelv, a különcség elviseléséhez. A film ugyanis felemás: erősen idegborzoló, rém elviselhetetlennek tűnnek benne bizonyos, a valóságtól elemelkedő jelenetek, de mert kiderül, hogy az alkotók szándékoltan akarták elérni ezt hatást – és el is érték –, zavarba ejtően rossz és valahol mégis jó, amit látunk. Itt előbb ismét a színészi alakítást kell kiemelni, és a Tommy parodisztikus figuráját káprázatosan megformáló – az eredetit szinte összetéveszthetetlenül imitáló – James Francót dicsérni, aki mindvégig ugyanazon a magas hőfokon játszik, és teljesen új arcát mutatja. Neki, az ő idegesítő karakterré formált filmbéli rendező-színész figurájának köszönhető, hogy elviseljük azt a – film nagy részét kitöltő – rengeteg képtelenséget, amit a The Room forgatási napjaiból és Tommy rendezői módszereiből, valamint színészi eszköztárából kénytelenek vagyunk végignézni.

Vagyis azt, milyen bénító badarságba fullad az a kaotikus helyzet, amelyben a stáb élére rendezőként egy egocentrikus, kezelhetetlen, hisztérikus dilettáns kerül.

A Franco-mozi Tommy Wiseau (James Franco) életének azt a szakaszát meséli el, amikor egyik színészképzésen mellé szegődik egyik hallgatótársa, Greg Sestero (Dave Franco), akivel fura baráti kapcsolatba kerülnek – erős barátságuk mindvégig vezető motívuma, szála a filmnek. (A katasztrófaművész alapjául Greg Sestero könyve szolgált, amelyben leírja a The Room forgatásának és születésének körülményeit.) Tommy és Greg imádja a filmet, a mozit – tragikus halálával, rövid élete alatt nyújtott halhatatlan szerepalakításaival James Dean az ideáljuk. Tommy költekező, pazarló különc, titokzatos figura, aki önmagáról semmit nem árul el, azt sem, hol született és hány éves, meg azt sem, honnan származik hatalmas vagyona. Greget lenyűgözi magamutogató életvitelével, hogy felrúg minden szabályt, és hogy nem ismer lehetetlent. És mert a filmvilág meghódítása közös álmuk, elindulnak szerencsét próbálni Los Angelesbe. Miután egyiküknek sem sikerül elstartolnia a pályáján, Tommy rábeszéli Greget, hogy készítsenek saját, közös filmet. Megírják a The Room forgatókönyvét, aztán Tommy stábot bérel, és belekezdenek a forgatásba.

A The Room (a Franco-film tanúsága szerint) komoly életdrámát dolgoz fel, bemutatóján mégis végigkacagta, hahotázott rajta a közönség. Tommy a mozi nézőterén a nem várt fogadtatás miatt teljesen magába roskadt. Greg viszont, aki ott ült mellette, sajátosan értelmezte és helyre rakta a nézők reakcióit. Úgy vélekedett: bár nem könnyekkel fogadta filmjüket a közönség, ahogy várták, hanem kacagva, vitathatatlan, hogy erősen hatott. A vetítés nagy ovációt váltott ki a nézőkben, a látottak sikert arattak körükben, ha nem is azt értették meg a filmből, amit ők üzenni szerettek volna vele. Tommyt és Greget ünnepelték a díszbemutató végén. Mint ahogy A katasztrófaművész című mozit is ünneplik: több fesztiválra hívták meg, és a kritika is aránylag jól fogadta; ékes bizonyítéka, hogy a Los Angelesbe akkreditált újságírók musical és vígjáték kategóriában James Francónak juttatták a legjobb színésznek járó Aranyglóbuszt. Az amerikai filmakadémia díjára, vagyis az Oscarra is esélyes a legjobb adaptált forgatókönyv kategóriában – kérdéses azonban, milyen sorsra jut azok után, hogy a rendezőjét, vagyis James Francót is megvádolták szexuális zaklatással.

2018. január 12. 11:05

Már öt nő vádolja helytelen szexuális viselkedéssel James Francót

Bárhogy is alakuljon az Oscar-gála, James Franco és filmje, és persze az eredeti, a The Room eddig is kapott elég elismerést. Megérdemelten vagy nem?... ez a nagy dilemma. Mert szórakoztat, jókat lehet kacagni azon az otrombaságon, amit a The Room és A katasztrófaművész képvisel és együtt nyújt, de azon, ami történik velük, csak ámulni lehet – elmélázva azon, hova visz, hova vezet, mit üzen, kit rettent el és kit ösztönöz és bátorít (hasonló alkotásra) az ilyen művészeti katasztrófa. Attól rossz vagy jó A katasztrófaművész, hogy miként értelmezzük ezt az üzenetét.

Önnek ajánljuk