Hét Grammy a Mars nevű terméknek

New York. Kevesen jósoltak ekkora sikert Bruno Marsnak, akit hét Grammyvel halmozott el a zsűri, és azt sem sokan gondolták volna, hogy a leg-több, nyolc jelöléssel induló Jay-Z üres kézzel távozik az év legfontosabb zenei díjátadó-járól. Kendrick Lamar hét jelölésből ötöt váltott díjra, és sokak szerint az övé volt a vasárnap esti, 60. Grammy-gála legjobb fellépése is.

A hiphop amúgy is kitüntetett figyelmet élvez az utóbbi években Amerikában. Már azzal kasszát lehet robbantani, ha egy-egy dal legalább nyomokban tartalmazza a műfaj elemeit, az r'n'b-számokban pedig manapság szinte kötelező a rapbetét. Külön zsűrizik ezt a kategóriát, a legjobb rap/énekes kollaboráció díját idén Rihanna és Kendrick Lamar kapta a Loyalty című számért, ami jóleshetett a barbadosi popdívának, hiszen tavaly semmit sem nyert.

Egy mesebeli karrier kezdete

A legszebb sikertörténet talán Alessia Cara kanadai énekesnőé, aki igazi csináld magad módra, tinédzserként a YouTube-nak köszönhetően lett sztár, és 21 évesen megkapta az év legkiemelkedőbb új előadójának járó Grammy-díjat. Amikor anno The Weeknd egyik dalának feldolgozásával gyűjtögette a kattintásokat, nyilván nem is álmodott arról, hogy egyszer majd díjazott kollégaként rázhat kezet vele. The Weeknd a legjobb urban contemporary album kategóriában kapott Grammyt – itt jobbára olyanokat díjaznak, akik az r'n'b, a pop és a hiphop környékén mozognak, de egyik stílusba sem sorolhatók be egyértelműen.

Bruno Mars mennybemenetele

Az év albuma elnevezés világos, az viszont kevésbé, hogy miért egy hatalmas popipari gépezet terméke kapta, amit egy remek hangú, ám szuper tehetségnek azért korántsem tekinthető énekessel adnak el. Bruno Mars fényesre csiszolt, 24K Magic című lemeze már a gálát megelőző órákban begyűjtött három Grammyt az r'n'b kategóriákban, később pedig a That's What I Like című slágeréért az év dalának járó, a 24K Magic című számért és az azonos című lemezért pedig az év felvételének és albumának járó díjakat is besöpörte.

Pici botrány

Ez utóbbi fontos kategóriát egyébként kisebb botrány is beárnyékolta: a jelöltek közül csak az egy szem nő, Lorde nem kapott felkérést a szervezőktől a gálán való önálló szereplésre. Mindössze egy Tom Petty emlékére előadott közös dalban működhetett volna közre, amit viszont visszautasított. Ez duplán furcsa, hiszen Lorde rendkívül érzékeny a nők egyenjogúságának témájára. Ami egyébként a gála egyik vezérmotívuma volt – a színpadon is többen említették, sokan pedig a zaklatások elleni tiltakozásképpen fehérben érkeztek a 60. Grammy-díj-átadóra.

Lagymatag jubileum

A kerek évforduló miatt valamivel többet vártunk ettől a hatalmas nézettségű eseménytől, amelynek műsorvezetői teendőit valamiért James Cordenre bízták. A Carpool Karaokéval világsztárrá avanzsált brit komikus humorát viszont nem nagyon díjazták az egybegyűltek. Ez egyrészt rányomta a bélyegét a hangulatra, másrészt kínos többletigyekezetet váltott ki Cordenből, aki emiatt egy idő után már tényleg nem volt vicces. A fellépések közül talán csak Kendrick Lamar nyitó minikoncertje marad meg három-négy napnál tovább az emlékezetünkben, a többiek vagy ímmel-ámmal letudták a feladatot, vagy gigantomán túlzásokba estek, mint a vízre épített színpadon, háttérben a Szabadság-szoborral fontoskodó U2.

Egyéb fura döntések

A Grammy-zsűrit illik kritizálni, erre az évek alatt sokszor rászolgált. (Ne feledjük, hogy arról a díjkiosztóról van szó, amelyen 1988-ban a Jethro Tull a legjobb heavy metal album kategóriában győzte le a Metallicát). Ha akarnánk, se tudnánk kihagyni ezt a részt most sem.

Izgalmas feladat például annak a rejtvénynek a megfejtése, hogy milyen kritériumok alapján különböztetik meg a rock, az alternatív rock és a roots rock produkciókat, illetve mit értenek „hagyományos” alatt. Childish Gambino ugyanis hagyományos r'n'b előadás kategóriában vehette át a díjat Redbone című daláért, pedig az messze van a hagyományostól, albumát viszont (Awaken, My Love!) épp az újító jelleg miatt jelölték díjra.

Leonard Cohen poszthumusz megkapta a legjobb rockelőadásnak járó aranygramofont a You Want It Darker című lassú, vallomásos búcsúlemezéért, olyan rockereket utasítva maga mögé, mint a Foo Fighters vagy a szintén elhunyt Chris Cornell. Az indie-kedvenc The War on Drugs pedig a legjobb rockalbum díját vehette át például a Metallica és a Queens of the Stone Age előtt.

Persze nem mind a 83 kategória kap egyforma figyelmet, és csak töredékük szerepelt a gálán. A zeneipar Oscarjának számító Grammy-díjaknál is van papírforma, de azért születnek meglepő győzelmek. Például idén is.