Hasznos CD-ROM-ok

Tény azonban az is, hogy sem a könyv, sem az írott sajtó nem tud versenyezni a számítástechnika adta lehetőségekkel. ĺgy természetszerűen kialakult egy „munkamegosztás”: az irodalmi alkotások hagyományos formában jelennek meg, míg a lexikonok, adattárak, gyűjteményes – elsősorban tudományos feldolgozásra szánt – munkák szerepét az önálló vagy a könyvkötetekkel együtt kiadott (azokat kiegészítő) CD-ROM-ok veszik át.

Egy jól megszerkesztett, keresőprogrammal ellátott CD-ROM olyan lehetőséget ad az információt kutató olvasó kezébe, amilyennel a hagyományos könyv nem rendelkezik. Ha valaki például egy életrajzi lexikonsorozatból (amely többnyire vaskos kötetekből áll) azt szeretné megtudni, hogy kik azok a személyek, akik valamilyen formában kötődnek egy adott településhez, nem tehet mást – mivel ezek a lexikonok általában nem tartalmaznak helynévmutatókat –, mint hogy egyenként végigolvassa és kijelöli az erre utaló szócikkeket. Ez az esetek többségében többnapos, de inkább többhetes intenzív munkát igényel. Az ugyanezen adatokat tartalmazó CD-ROM keresőmezőjébe elegendő beírni a kívánt település megnevezését, s az eredmény másodpercek alatt megjelenik. A nyomtatott könyv ezután kap(hat) szerepet, hiszen a gép által megjelölt szócikkeket kényelmesebb és jobb könyvben tanulmányozni, mint képernyőn.

A budapesti Arcanum kiadó több mint egy évtizede az elsők között vette észre a könyv és a számítógép hasznos kapcsolatát, s kezdett el foglalkozni lexikonok, gyűjteményes munkák digitalizálásával, adatbázisok készítésével és kiadásával. Széles körű kínálatukban bibliográfiai adatbázisok, írók életművei, teljes szövegű sajtóadatbázisok és egyéb, közérdeklődésre számot tartó kiadványok szerepelnek. CD-ROM-jaik magas színvonalúak, s emellett elérhető áron kaphatók. Használatuk kényelmes, szinte minden igényt kielégítő keresési szolgáltatásokat nyújtó, részben saját fejlesztésű szoftverrel vannak ellátva. Partnereik között találjuk az Országos Széchényi Könyvtárat, a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtárat, az Országgyűlési Könyvtárat, a Magyar Országos Levéltárat.

A gazdag kínálatban több olyan munka is szerepel, melynek szlovákiai vonatkozásai is vannak, s anyagát haszonnal forgathatja mind a szlovákiai tudományos kutató, mind az egyszerű érdeklődő. Az alábbiakban ezek közül mutatok be néhányat.

Engel Pál középkori adattára – Archontológia adatbázis – a mű 1996-ban megjelent nyomtatott kiadásának bővített digitális változata. Eredeti források alapján az 1301 és 1457 közötti évek tisztségeit és a hivatalt viselt személyeket ismerteti (bárók, főpapok ispánok, várnagyok, lovagok, országgyűlési követek stb.). A kiadvány tartalmazza Engel Pál magyar középkori genealógiai adattárát is, amely főleg a középkorral foglalkozó kutatóknak nyújt nagy segítséget. A szócikkekhez a pontos oklevél-hivatkozások is tartoznak.

A Magyar Országos Levéltár Magyar Kancelláriai Levéltárában őrzik az ún. Királyi Könyveket (Libri regii), amelyek a királyi kancellárián kiállított személyek és testületek – vármegyék, városok, mezővárosok, községek stb. – örökérvényű jogait biztosító oklevelek másolatait tartalmazza, a mohácsi csatát követő évektől kezdve egészen a kiegyezésig. Ezeket a többségünk számára nehezen elérhető dokumentumokat tartalmazza a jelenleg három CD-t (1527–1647, 1647–1683, 1682–1703 közötti időszakok) megtöltő sorozat. Az adatbázis az adományban részesült, illetve az oklevélben szereplő valamennyi személy és testület nevét, az előforduló összes helynevet, a kiadásra és az oklevél fajtájára vonatkozó adatokat tartalmazza, beleértve a dokumentumok másolatait.

Az általános életrajzi munkák között a legkeresettebb közé tartozik Szinnyei József Magyar írók élete és munkái című 14 kötetes, közel 30 ezer életrajzot tartalmazó sorozata. „Célom: az egész hazai irodalmat életrajzokban összefoglalni, hogy annak minden ága lehetőleg teljesen legyen abban képviselve…” – írta egykor a szerző az 1860-ban elkezdett munkájához. A CD a könyv alakban ma már elég nehezen hozzáférhető munka teljes anyagát tartalmazza, keresője könnyen kezelhető.

Hasonlóan ismert Nagy Iván 1857 és 1868 között megjelent 12+1 kötetes Magyarország családai című családtörténeti munkája. „Nemzetünk történelméhez adni kalauzt, mely a szerepelt személyek eredetével, családi összeköttetéseivel ismertet meg … Kényes és nehéz munka. …” – jegyezte meg munkájához a szerző. Az ebből készült CD-ROM a teljes, 6500 oldalnyi szöveget, 3700 családfát, több mint 10 ezer család adatait tartalmazza. Nagy Iván munkáját továbbfejlesztve és azt jelentősen kiegészítve készítette el Kempelen Béla Magyar Nemes Családok című munkáját, amelyben közel 120 ezer család adatait dolgozta fel. Az 1911-ben, eredetileg 11 kötetben megjelent munkából készült CD-ROM szövegében szintén szabadon lehet keresni az előre definiált keresősablonok, illetve a bővített keresőablak segítségével.

Újabb keletű a Kenyeres Ágnes főszerkesztésével készült Magyar Életrajzi Lexikon, amely a magyar történelem, kultúra és tudomány ismert, ma már nem élő alakjait (kb. 20 ezer szócikk) mutatja be. 1994-ig négy kötetben jelentette meg a budapesti Akadémiai Kiadó. Az ebből készült CD-ROM – megszüntetve a kötetek időrendi periódusok szerinti széttagozódását – lehetővé teszi a teljes szövegű keresést.

A Magyar könyvészet című CD-ROM-on Petrik Géza az 1712 és 1920 között megjelent könyvészeti munkákat, valamint az azóta öszszegyűjtött kiegészítéseket, pótlásokat adja közre. Az adatbázisban megtaláljuk a jelzett időszakban Magyarország területén megjelent nyomtatványok, a külföldön kiadott magyar, illetve idegen nyelvű, de magyar vonatkozású kiadványok adatait, a magyar nyelvű műveket és az időszaki kiadványokat (Petrik Géza, Kiszlingstein Sándor, Barcza Imre, Kozocsa Sándor összeállításai alapján).

„Egy lelkes és bátor írói gárda óriási munkára vállalkozott. Megírja Magyarország történetét és jelenkorát vármegyénkint, városonkint, olyan kiterjedésben, olyan részletességgel, a minőre nincs példa a gazdag külföldi irodalomban. Ez is legyen dicsősége Magyarországnak. Ilyen magasra emelkedett a század elején még oly szegény, jelentéktelen magyar irodalom!” – írja Jókai Mór a Magyarország Vármegyéi és Városai című sorozat első kötetének előszavában. 1914-ig 21 vármegye és három kisebb földrajzi egység története jelent meg összesen 26 kötetben. A kötetek ma is igen keresettek, s ennek megfelelően csak boros áron lehet hozzájuk jutni. A kiadó három CD-ROM-on a munka teljes szöveg- és képanyagát teszi közzé az alábbi felosztásban: I. kötet – Abaúj-Torna vármegye és Kassa, Bihar vármegye és Nagyvárad, Szabolcs vármegye, Szatmár vármegye és Szatmár-Németi, Heves vármegye, Zemplén vármegye és Sátoraljaújhely. II. kötet (megjelenés előtt) – Bars, Bács-Bodrog, Esztergom, Győr, Hont és Selmecbánya, Komárom vármegye és Komárom, Pest-Pilis-Solt-Kiskun. III kötet (megjelenés előtt) – Fiume és a magyar-horvát tengerpart, Gömör-Kishont, Nógrád, Nyitra, Pozsony vármegye és Pozsony, Somogy, Temes vármegye és Temesvár, Torontál, Vas.