Hamupipőke, konténerben

<p>Szigorú szerződést kötött Domenico Barbaja, az itáliai zenés színházak irányítója Rossinivel. 1815 és 1823 között évente két új operát kellett komponálnia a teljhatalmú operacézár számára.</p>

A Cenerentolát, vagyis a Hamupipőkét, amelyet most Eszenyi Enikő rendez a Cseh Nemzeti Színház operatársulatának Prágában, 1817-ben mutatták be. Óriási siker volt az akkori bemutató, s most, a Rendi Színház falai között is robbanó erejű előadás készül. A próbák novemberben kezdődtek, a premier időpontja január 21. és 22. Címével ellentétben nem gyermekelőadás születik a kétfelvonásos vígoperából. Nagyon is mai, fiatalokat és felnőtteket egyaránt érintő kérdéseket vet fel Eszenyi Enikő dinamikus, árnyalt karaktereket, különböző életviteleket humoros helyzetekbe ágyazó rendezése. A Hamupipőke A sevillai borbély mellett Rossini második legtöbbet játszott műve, ami annak is köszönhető, hogy az előadóktól bravúros énektechnikát kíván, tele van ritmikai-dinamikai ötletekkel, áriái érzékiek, a zene végig pontosan és érzékenyen jeleníti meg Don Magnificót, annak két kőszívű és öntelt lányát és szeretni való mostohalányát, Hamupipőkét, az álruhás Ramiro herceget, annak bölcs nevelőjét, Dandinit, valamint a többiek alakját. Eszenyi Enikő ötödször rendez Prágában. Három Shakespeare-mű (Sok hűhó semmiért, Tévedések vígjátéka, Vízkereszt, vagy amit akartok) után Lope de Vega vígjátékát, A kertész kutyáját vitte színre évekkel ezelőtt. Rossini műve élete első operarendezése. Musicalből és operettből vizsgázott már. A Vígszínházban a West Side Storyt, az Operettszínházban a Bál a Savoybant, a Szegedi Szabadtéri Színpadon a Marica grófnőt vitte színre. Rossini operájával bizonyára újabb kapuk nyílnak előtte, hiszen a Nemzeti folyosóin már most, három héttel a bemutató előtt szinte sistereg a levegő. Mindenki úgy látja, hogy ezúttal is olyan sodró erejű, szellemes és szórakoztató előadást nyújt majd a nézőknek, mint 1997-ben, amikor a Sok hűhó...-val robbant be a cseh színházi életbe. Vígszínházi igazgatói elfoglaltságai miatt Prágában az elmúlt években nem vállalhatott újabb munkát. Rossini művével azonban most várhatóan a nagy visszatérés történik meg abban a színházban, ahol 1787-ben Don Giovanni című operáját maga Mozart vezényelte. „A Hamupipőke azért is érdekes számomra, mert nő a főszereplője – így Eszenyi Enikő. – Rossinit pedig nagyon szeretem. A szeretet és a szerelem nálam mindig komoly inspiráló tényező. Bármilyen fáradt vagyok is próba előtt vagy közben, ez a muzsika valósággal feltölt. Ha szól a zene, a virágok is gyorsabban nőnek, tartja a mondás, és hallottunk már a zene gyógyító erejéről is. Egy fiatalember energikus és zseniális zenéje a Hamupipőke. Tele van vitalitással, kreativitással és színekkel. S nyilván azért is, mert nő vagyok, vonzanak a szerelmes művek. Szeretem megmutatni a szerelem groteszk oldalát. Kentaurral, a darab díszlettervezőjével, régi alkotótársammal azt találtuk ki, hogy legyen ez egy konténeres Hamupipőke. Don Magnifico és lányai összezárva élnek egy konténerben. Hamupipőke viszont ugyanolyan életre vágyik, mint a többi lány, csak nem adatik meg neki. A mai fiatalok, de már a gyerekek is arra várnak, hogy híresek legyenek. Fent vannak a Facebookon, ott a képük az Instagramon. Divatoznak, nagyon korán elkezdik festeni a hajukat, a körmüket. Én azt szeretném megmutatni az előadással, hogy a mi egyszerű Hamupipőkénk a saját identitásával is sikeres tud lenni. Önmaga marad akkor is, amikor a többi lány erősen változtat a küllemén. Ő könyvet olvas, művelődik, ám amikor ahhoz van kedve, ő is szeretne szép lenni, bálba menni, csak nem utánoz másokat. Okos lány. De ha egy nő szerelmes, nem törődik az emancipációval.” Az énekesek mellett harminctagú kórust, akrobatákat és táncosokat instruál Eszenyi Enikő. „Az egész csapat fantasztikus – mondja. – Nagyon hálás vagyok Silvia Hroncovának, az operatagozat igazgatónőjének, hogy ilyen teamet állított össze nekem. Minden nap boldoggá tesz, hogy még egyetlen énekes sem mondta, ő ezt nem csinálja, pedig nagyon megmozgatom őket. Ha azt kérem tőlük, hogy hason kússzanak, rám néznek és azt mondják: próbáljuk meg! Itt nagyon nehéz énekesi feladatok vannak. Don Magnifico szerepében František Zahradníček görkorcsolyázva is énekel. Én még ilyet nem láttam operaszínpadon. Mindenki nagyon tudja a darabot, felkészültek és odaadóak az énekesek. Könnyű velük dolgozni. Gyerekkorom óta szeretem az operát. Amikor Beaumarchais darabját, a Figaró házasságát rendeztem a Vígszínházban, a próza mellé beékeltem az áriákat is. Itt most minden más, hiszen európai hírű előadóművészek állnak a színpadon. ” Hamupipőkét az operaszínházak új üdvöskéje, az ukrán Lena Belkina, Don Ramirót a görög Vassilis Kavayas és a cseh Martrin Šrejma felváltva formálja meg, Dandini Jiří Brückler, Clorinda a japán Yukiko Kinjo, Tisbe a német Dorothea Spilger. A prágai Nemzeti Színház operatársulata eddig egyszer, 1932-ben mutatta be Rossini Hamupipőkéjét. Eszenyi Enikő rendezését érthetően nagy várakozás előzi meg, hiszen eddigi munkáit komoly szakmai és közönségsiker övezte a száztornyú városban.
Hozzászólások

Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.

Kedves olvasó!

Valószínűleg reklámblokkolót használ a böngészőjében. Weboldalunkon a tartalmat ön ingyenesen olvassa, pénzt nem kérünk érte. Ám mivel minden munka pénzbe kerül, a weboldalon futó reklámok némi bevételt biztosítanak számunkra. Ezért arra kérjük, hogy ha tovább szeretné olvasni a híreket az oldalunkon, kapcsolja ki a reklámblokkolót.

Ennek módját az “ENGEDÉLYEZEM A REKLÁMOKAT” linkre kattintva olvashatja el.

Engedélyezem a reklámokat

Azzal, hogy nem blokkolja a reklámokat az oldalunkon, az újságírók munkáját támogatja! Köszönjük!

18+ kép

Figyelem! Felnőtt tartalom!

Kérjük, nyilatkozzon arról, hogy elmúlt-e már 18 éves.

Támogassa az ujszo.com-ot

A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!

Ezt olvasta már?