Hajsza a gyógyszer körül

Ami igaz. Ám Jean-Marc Vallée rendező AIDS-drámának titulált ütős mozija lényegesen több, mint egy AIDS-beteg leépülésének és elmúlásának krónikája. A film a gyógyszeripart illeti erős kritikával.

A betegséggel összefüggésben több síkon nyit, és több tabut ledönt vagy megpróbál ledönteni a Mielőtt meghaltam. Vallée megtörtént esemény alapján forgatta filmjét. Nem napjainkban játszódik, hanem 1985 nyarán indul és több hónapon, pár éven át folyik a sztori – kezdetben csak egynapos ugrásokkal haladunk az időben, majd hónapokkal, aztán évekkel lépünk előbbre. Ez a megrázó AIDS-dráma valamiféle történelmi visszapillantással ma is tud újat mondani arról a korról, amikor az egészségügy elkezdett küzdeni a kórral, a tudósok, kutatók, orvosok felvették ellene a harcot. Nem kórképet, vagyis nem a betegség kifejlődősét és végzetes lefolyását mutatja be a film, hanem a gyógyszerkutatásra és a gyógyításban végzett kísérletekre fókuszál, valamint azt láttatja, hogy milyen hatása volt a kezdeti (és talán kezdetlegesnek minősíthető) eredményeknek a betegek fizikai – s még inkább lelki – állapotára. Elkerülhetetlenül benne van azonban a filmben egy-egy személyes küzdelem, a szenvedés, a könyörtelen harc a meggyógyulásért, a kőkemény kitartás, de a végső stádiumban a feladás is.

Ron Woodroof (Matthew McConaughey) villanyszerelő, de a rodeók vad, nyers világában érzi magát elemében. Itt ad szabad utat férfias ösztöneinek, itt éli ki vágyait – két bika meglovagolása között nőkkel, alkohollal és droggal erősít. Egy baleset után a kórházban ébredve közlik vele, hogy kialakult nála a betegség, s harminc napja van, hogy elintézze, amit még el akar rendezni. Sokkolja a hír, nem akarja elhinni, mondván, ő a nőket szereti, sose volt kapcsolata férfival, ki nem állhatja a melegeket. 85-ben vagyunk, amikor nincs szabadalmaztatott gyógyszer, próbálkoznak az AZT nevű készítménnyel, amelynek azonban súlyosak a mellékhatásai. Woodroof nem adja fel, mindent elkövet, hogy hatásos szerhez jusson. Így jut el Mexikóba, egy olyan orvoshoz, akik eltiltottak hivatása gyakorlásától, s alternatív módokon próbál segíteni a halálos kórral küzdőknek. Woodroof a traveszti Rayonnal (Jared Leto) szövetkezve klubot alakít, hogy belépő összeg ellenében alternatív gyógyszert biztosítanak a betegeknek. Ezzel elindítanak egy veszélyes harcot a gyógyszeripar ellen, amihez még egy kutatásban részt vevő doktornőt is megnyernek.

Woodroofnak sok mindennel szembesülnie kell ebben a küzdelemben: betegségével, a közelgő halállal, volt baráti társaságának elutasításával, a homoszexualitással és a melegekkel. Azt a folyamatot is plasztikusan kidomborítja (kicsit hollywoodi színekkel és arányokkal) a film, ahogy túlteszi magát korábbi erős homofóbiáján, elfogadóvá válik, eljut odáig, hogy megöleli a traveszti Rayont (ezzel érzelmi síkon erős hatást ér el a film), sőt mellé áll és megvédi, amikor homofób verbális támadás éri.

Erős, ütős film. Erős maga a téma: az életmentő mindennapi gyógyszerért folyó átláthatatlan, a film által különös megvilágításban mutatott „játék”. Ezt támasztja alá, hogy hat kategóriában jelölték Oscarra. Matthew McConaughey a legjobb férfi alakítás, Jared Leto pedig a legjobb férfi mellékszereplő díjára esélyes. Felejthetetlen pillanat, ahogy Rayon szerepében Jared Leto a halál torkában, férfiruhába öltözve szembenéz az apjával (úgy, ahogy az apa mindig is látni szerette volna a fiát), majd összeomolva, de méltósággal kivonul az életből.

[[{"type":"media","view_mode":"media_large","fid":"137922","attributes":{"alt":"","class":"media-image","title":"","typeof":"foaf:Image"}}]]