Hagyományőrző zenészek ünnepe

Agócs Gergely barátommal az utóbbi években rendszeresen visszajárunk a Bodrogközbe néprajzi anyagot gyűjteni. 1999–2001-ben a Fonó Budai Zeneház szervezésében folyt az Utolsó óra programsorozat, ennek keretében a hagyományos népi kultúrát reprezentáló cigány zenészeket, táncosokat, énekeseket vittünk Budapestre. Huszonöt falu zenei anyagát vettük föl akkor, szlovákokét, magyarokét, cigányokét, ruténekét. Valóban az utolsó órában történt a gyűjtés, hiszen ezeknek a zenészeknek a többsége ma már nem él. Ezzel a fesztivállal egyrészt az „utolsó mohikánoknak”, azaz azoknak a hagyományőrző zenészeknek szeretnénk országos fórumot teremteni, akik még köztünk vannak, mivel ilyen jellegű rendezvény, amelyen a cigány hagyományőrző vonósbandák jelennek meg, a mai napig nincs Szlovákiában.

Miért Királyhelmecet választották helyszínül ?

Bodrogköz valahogy mindig fehér folt volt a néprajzi gyűjtők számára. Igaz, eljutott oda Martin György meg mások, de nem nagyon születtek a régióról sem publikációk, sem kiadványok, sem zenei felvételek. Amikor Agócs Gergellyel a hagyományos pásztorkodás nyomait keresve bejártuk szinte az egész vidéket, már csak emlékek révén tudtuk rekonstruálni ezt a hajdan elterjedt, ellentmondásos foglalkozást. Útjaink során találtunk viszont hagyományőrző zenészekkel, táncosokkal. Királyhelmec mellett szólt tehát az is, hogy Bodrogköznek megvannak a maga néprajzi értékei, és olyan helyen szerettük volna megrendezni ezt a fesztivált, ahol a hagyományos népi kultúrának a mai napig fellehetők a forrásai. Szeretnénk a Bodrogközre irányítani a hazai néprajzosok, néptáncosok figyelmét is. Mert van mit gyűjteni. Ékes példaként szolgálnak azok az emberek, akikkel az utóbbi években gyűjtéseink során találkoztunk. Soha senki egy centiméter filmet nem készített róluk, egy hangfelvételt nem rögzített velük. Továbbá nem akartuk duzzasztani a nyugat-szlovákiai fesztiváldömpinget, és nem utolsósorban: néprajzi gyűjtőútjaink során nagyon a szívünkhöz nőtt a Bodrogköz.

Mit takar a Csatrangos megnevezés?

Bodrogközben csatrang a neve a kolompnak, amelyet a marha nyakába akasztanak. Van egy ilyen nóta is: „Elszaladt a gulya, csörögnek a csatrangok...”

Hogyan fogadta a város vezetése az országos fesztivál ötletét?

Örültek neki. Minél távolabb megyünk Pozsonytól, annál nyitottabbak az emberek. Nyilván rajtuk is áll majd, merre halad a rendezvény a jövőben. Nem titkolt szándékunk, hogy hagyományt szeretnénk teremteni, és idővel nagy nemzetközi fesztivállá „fejleszteni”, olyanná, mint mondjuk a diósgyőri Kaláka fesztivál. Olyan attrakcióvá, amely vonzóvá teheti Bodrogköznek ezt a vidékét akár a turisták számára is.

A program összeállításakor melyek voltak a fő szempontok?

Bartók Béla születésének 125. évfordulójához kapcsolódik a fesztivál. Az Ifjú Szivek ugyanis októberben nemzetközi Bartók-konferenciát rendez Pozsonyban. Úgy is fogalmazhatnék, hogy a Csatrangos egyfajta „előrendezvénye” lesz a pozsonyi konferenciának. Ezt az is jelzi, hogy a Magyar Köztársaság Kulturális Intézetével közös szervezésben pénteken Bartók-emlékkiállítással nyitjuk meg a fesztivált, hiszen Bartók Béla és Kodály Zoltán a Bodrogközben is végzett gyűjtéseket. Vándorkiállításról van szó, amely Budapestről érkezik Királyhelmecre, innen Prágába, majd Pozsonyba utazik.

Kiket hívtak meg a fesztiválra?

Olyan rangos hazai és magyarországi zenészeket, akik reményeim szerint növelik majd a fesztivál népszerűségét. Akár a Fonó népzenei együttes, amely Túlparton című, Bartók által ihletett lemezét mutatja be a szombat esti gálaműsorban. De említhetném a budapesti Egyszólam együttest, amely a Kárpát-medence utolsó élő dudásával, a 87 éves Pál Istvánnal együtt lép fel a Csonkavár színpadán. A szombat esti gálát az Ifjú Szivek Felföldi levelek című műsora zárja majd, amely ugyancsak Bartók és Kodály leveleire épül. A vasárnapot családi programmal indítjuk, lesznek kézműves-foglalkozások, játszóház, táncház. A helyiek körében is szeretnénk népszerűsíteni a bodrogközi táncokat és muzsikát. Az ország egyik legrangosabb kórusa, a kassai Csermely Bartók és Kodály kórusműveiből összeállított műsorát mutatja be a római katolikus templom udvarán. A fesztivált záró gálán bodrogközi, zempléni, sárosi és magyarországi hagyományőrző zenekarok lépnek fel. Lesz egy meglepetészenekar is, a Técsői banda Ukrajnából, akik hagyományos kárpátaljai magyar népzenét játszanak.