Ha megtörténik a csoda…

Szász János Ópiumának egyik kockájaCsáth Géza regénye, az Egy elmebeteg nő naplója alapján született Szász alkotása, Bodor Ádám írását, Az érsek látogatását vitte színre Kamondi. Mindkét opus súlyos művészfilm, de ami ennél is fontosabb: igazi mozi. Mondanivalójuknál fogva ugyan komor, lehangoló alkotások, a sorsok azonban olyannyira emberiek és felkavaróak Szásznál is, Kamondinál is, hogy a néző a lélek legrejtettebb bugyrait járhatja be általuk. Csáth Géza története 1913-ban játszódik egy festői környezetben működő elmegyógyintézetben, ahol Brenner József író-orvos a morfium rabja. De rabja lesz 28 éves ápoltjának, Gizellának is, aki megszállottan írja naplóját, miközben az a kényszerképzet gyötri, hogy egy idegen, gonosz erő költözött belé. Orvos és beteg viszonya egyszer csak új irányt vesz, kapcsolatuk szexuális tébollyá változik. Brenner közben újra írni akar, Gizella pedig arra kéri őt, vágja ki az agyát, és szabadítsa meg a gonosztól. Nagy volumenű, megrázó erejű, lenyűgöző képi világú alkotás Szász műve, dán színészei, Ulrich Thomsen és Kirsti Stuboe pedig remekbe szabott alakításukkal emelik magasba a filmet.

Nem kisebb erejű alkotás Kamondi Zoltán Dolinája sem, amely a diktatúra természetrajzát ecseteli egy eldugott kis városban, ahol a terror vette át a hatalmat. Bogdanski Dolina egykor gyönyörű hely lehetett, ma a pusztulás, az enyészet, a végső elszegényedés jegyeit viseli magán. Ide érkezik egy titokzatos idegen, Gabriel Ventuza, aki azzal válik veszélyessé a helybeli hatalom számára, hogy a nyugati civilizációt otthagyva váratlanul megjelenik ebben az Isten háta mögötti, különös hangulatú (fehér) porfészekben. A történetet az itt élő hatalmasságok és az őket szolgálók népes hada teszi izgalmassá, köztük Colentina Dunka, a fodrászat leszbikus vezetője, aki Gabriel Ventuzát is szárnyai alá veszi. Minden arc és minden sors tovább feszíti a történetet, Kamondi mesteri színészvezető, és pontosan ismeri a feszültségteremtés íratlan szabályait. Kétórás alkotása egyformán hat szemre és szívre, az olasz Adriano Giannini és Molnár Piroska pedig egy pillanatra sem lazítanak a cselekmény szoros szálain.

A közönségfilmek közül is kettőt emelek ki: Rohonyi Gábor Konyec – Az utolsó csekk a pohárban és Sas Tamás S.O.S. szerelem! című alkotását. Sas korábbi filmjei után igazi meglepetés legújabb munkája: bája van, lelke van, szellemes és szórakoztató. Voltaképpen ikertestvére lehetne Goda Kriszta Csak szex és más semmi című nagy sikerű alkotásának, s csak azért nem az, mert más környezetben, más helyzetre építve beszél – egyébként ugyanarról: a kor kórjáról, a társra, szerelemre váró, magányos emberről, aki mulatságos szituációkba keveredve találja meg szíve (talán nem pillanatnyi) választottját. Csányi Sándor minden vonzerejét bevetve még a tavalyi, Rokonok-beli alakítását is felülmúlja, de nagyszerűek a partnerei: Fenyő Iván, Ullmann Mónika és Kovács Patrícia is. Széles tömegeket hódít meg a Konyec is, amelyben a Keres Emil és Földi Teri által remekül megformált idős házaspár élete utolsó éveit szeretné bearanyozni, megelégelve a nyugdíj egyre fojtogatóbb szorítását. Bonnie és Clyde Magyarországon, 2007-ben. A rendőrség meg mindig késve érkezik, vagy rossz helyen tapogatózik. Lendületes, finom humorral átszőtt, poénokban és fordulatokban gazdag film a Konyec, sikeréhez sokat hozzátesz az is, hogy a rendőrházaspárt Schell Judit és Schmied Zoltán alakítják illúziót keltően.

Több éves szünet után jelentkezett új filmmel Sándor Pál, a Dárday István–Szalai Györgyi páros, valamint Maár Gyula. Fanyar humorával, groteszk életlátásával Sándor Pál egy öreg pesti bérház lakóit ülteti Noé bárkájára, hogy velük, általuk, az ő hétköznapjaik tükrében mondjon véleményt a kor emberéről, aki csak a bajban vagy a várható jó illékony reményében képes megfogni társa kezét. A sok gyűlölet és szitok, irigység és gyilok közepette így fénylik fel egy pillanatra a jó, a derű, a segítőkészség, sőt még a szeretet is, amelyet gyökerestül irtottak ki az említett bérház falai közül. Garas Dezső, Kállai Ferenc és Törőcsik Mari legszebb pillanatai teszik igazán „fogyaszthatóvá” a filmet, amely szinte milliméternyi pontossággal illeszkedik Sándor Pál korábbi alkotásainak sorába.

Dárday István és Szalai Györgyi Márai Sándor életének egy-egy szeletét, s az író San Diegó-i éveit dolgozzák fel Az emigránsban. Márai életéről ez az első játékfilm, s bár nem éppen hibátlan, Kassa szülöttjét, akit igazából csak halála után fedezett fel a világ, mindenképpen közelebb viszi az olvasókhoz. Bács Ferenc az író szerepében, Gyöngyössy Katalin pedig a feleségeként nyújt érzékeny alakítást.

Simone Weil írásai alapján Maár Gyula forgatott fekete-fehér játékfilmet. A Töredék fiatal és korosodó papjai egy távoli kolostor falai között kerülnek egyre közelebb Istenhez – és a súlyos vallásfilozófiai kérdések hosszadalmas elemzése miatt – s egyre távolabb a nézőtől. A televízió képernyőjén remélhetőleg nagyobb sikerrel szerepel majd az alkotás, moziközönsége nem nagyon lesz, egy-két jelenettől eltekintve ugyanis szinte semmi sem történik a filmben. Az az egy-két jelenet pedig Törőcsik Marié, egy titokzatos grófnő szerepében. Nincs sok szövege, még annyi sem, mint Haumann Péternek vagy Trill Zsoltnak, de amit csinál, az a színészet magasiskolája. Egyszerűen elbűvölő. „A csoda azért van, hogy megtörténjen” – mondja a filmben. Általa meg is történik. Csak meg kell szenvedni érte.