Ha megszületik egy új, összegző minőség

Kerékgyártó István Rükverc című darabját pénteken láthatta a szemle közönsége. Czajlik Józsefet, a Thália igazgatóját és az előadás rendezőjét a Rükverc nyitrai fogadtatásáról kérdeztük.

Milyen volt a Rükverc visszhangja a Színházi Nyitrán?

Nagyon kedvező volt a visszhang a nézők és a szakma részéről is. A közönségtől nagy tapsot kaptunk, a szakmai reakciót pedig az előadás után tudtuk felmérni, amikor nagyjából egyórás értékelő beszélgetés következett. Többen kiemelték a darab izgalmas szerkezetét, azt, hogy az előadás az utolsó pillanatig képes fenntartani az érzelmi feszültséget, és egyöntetűen dicsérték a fantasztikus, erőteljes színészi játékot.

A Rükvercet nyáron meghívták a turócszentmártoni színházi fesztiválra, aztán beválogatták a Színházi Nyitra főprogramjába, közben Gál Tamás megkapta az évad legjobb férfi alakításáért járó Deszka díjat... Mit gondolsz, mi az oka, hogy a szlovák színházi szakma ennyire „megvette” ezt az előadást?

Megjegyezném, a magyar szakma is nagyon kedvezően nyilatkozott róla. Igaz, magyarországi turnén még nem jártunk a Rükverccel, de Kisvárdán, a határon túli színházak fesztiválján játszottuk, és megkaptuk érte a város közönségdíját. A szlovák szakma szempontjából fontos elem, hogy a téma határozottan „ide” szól – akár csehszlovák, akár szlovák, akár felvidéki magyar kontextusban gondolkodunk –, és az ilyen előadás nagyon ritka. Többen azt emlegették, hogy teljesen új színházi világ került fel a szlovákiai színházi palettára. Van egy szakasza a társulati munkának, amikor rengeteg dolog fejben már létezik, és olykor, többé vagy kevésbé tetten érhető az előadásokban. Aztán jön egy áttörés, és megszületik egy új, összegző minőség. Úgy látszik, a Rükverccel ez a pillanat jött el a Thália életében.

Lehet-e egy ilyen sikernek az a hozadéka, hogy – adott esetben – felkelti a szlovák kulturális közeg érdeklődését a számára végül is idegen, kortárs magyar szerző iránt?

Helyzetbe hozhatja a szerzőt. A Rükverc szövegét tőlünk ugyan nem kérték szlovák színházak, de Deák Renáta nagyon ismert színházi fordító, különböző fórumokon ő is hírét viszi a darabnak. Azt tudom, hogy Kerékgyártó István Hurok című regényének színpadi változata iránt, amelyet tavaly Stuttgartban is bemutattak, már érdeklődött a Szlovák Nemzeti Színház.

Minden évadban színpadra állítotok legalább egy „fesztiválképes”, művészi igénnyel készült előadást. 2015/16-ban melyik az a bemutató, amelyik „a kritika szája íze” szerint való lehet?

A felvetéshez elmondanám, hogy valóban vannak olyan alkotók, akik „kifigyelik” a fesztiváltrendeket, ezek alapján megcsinálnak egy előadást, aztán megetetik a szakmával. Ez minket nem érdekel. Számunkra az az izgalmas, ha önálló hangot tudunk megütni. Ebben az évadban csak három előadással tudunk előállni, ebből kettőnek lehet ilyen vonzata. Már próbáljuk Shakespeare-től a Tévedések vígjátékát, Léner András rendezésében. Januárban pedig Moliere Mizantrópját mutatjuk be. Hogy sikerül-e ezzel a két klasszikussal átlépni a saját árnyékunkat, csak rajtunk múlik.