Győzelmi jelentés a szlovákiai magyar dráma állapotáról

Az írásokat Hizsnyan Géza színházi szakember, Peter Kováč dramaturg, a pozsonyi Szlovák Nemzeti Színház prózai társulatának igazgatója, Soóky László író, színikritikus, valamint Forgács Miklós rendező, a kassai Thália Színház dramaturgja értékelte. Szombaton a komáromi díjátadó ünnepségen a bírálóbizottság véleményét a testület elnöke, Hizsnyan Géza tolmácsolta. Összegzését azzal kezdte: győzedelmi jelentést tesz, a szlovákiai magyar közösség, a szlovákiai magyar kultúra győzelmét szeretné kihirdetni.

Hizsnyan úgy látja, a magyar irodalomban a dráma mindig is mostohagyerek volt, akár a szakmai elismertségét, akár egy-egy jelentős drámai mű színpadra vitelének történetét nézzük. Magyarországon a helyzet az 1980-as évektől változott, amikor színházi szakemberek, jobbára aktív dramaturgok útjára indították a Nyílt Fórumot – évről évre fiatal szerzőknek hirdettek drámapályázatot, a legjobb műveket kiválogatták, majd további alkotókat, rendezőket, színészeket bevonva napokig intenzíven dolgoztak az anyaggal, a munka záró epizódjaként pedig valamilyen formában bemutatták az elkészült jelenetet vagy részletet. Ennek eredményeként felnőtt egy (vagy inkább több) drámaíró-generáció, amely már ismerte a színházi folyamatokat, a színház logikáját, aminek hatására nőtt a magyar dráma színvonala, presztízse is. A bírálóbizottság elnöke hozzáfűzte, a szlovákiai magyar dráma helyzete ennél is mostohább, a közvélekedés szerint ez a kategória nagyjából nem létezik, éppen ezért volt óriási meglepetés a pályázatra beérkezett 22 szöveg. Ráadásul a zsűri csaknem egybehangzó véleménye szerint ezekből legalább 8 mű színházi értelemben is használható. 

„Innen kell továbblépni, most kell a kontaktus a színházzal, a színházi alkotókkal, mert nem biztos, hogy a gyönyörűen megírt irodalmi szöveg előadásként megél a színpadon” – tette hozzá Hizsnyan Géza, előzetes ígéretet téve arra, hogy a Dialóg a továbbiakban is bábáskodni fog a díjazott darabok fölött, igyekszik megszervezni azt a műhelymunkát, amelynek eredményeként a művek első lépésben például felolvasószínházi produkcióként a közönség elé kerülhetnek. Ide kapcsolódik Peter Kováč felajánlása is, aki a pozsonyi Szlovák Nemzeti Színház Kék szalonját ígérte oda a majdani bemutatóra. Elképzelhető, hogy két pályaművel már korábban találkozhat a közönség, a Pátria rádió ugyanis különdíjként ajánlotta fel, hogy hangjátékot készít Gál László Szebb napok, valamint Lederer György Sasmadarak című drámájából.

A pénzdíjas pályázaton győztesként kihirdetett szerzők többsége az irodalom és/vagy a színház térfeléről érkezett. Akadt meglepetésbefutó is, a Budapesten élő Lederer György személyében, akinek két művét is figyelemre méltónak találták az ítészek, és Bonaparte című szövegével megosztott 3. díjat érdemelt ki. Szintén harmadik lett Gerendás Beáta Bécsben élő színházi rendező Reunion című drámájával. A megosztott második díjat Jakubecz László előadóművész (S mi csak hallgattunk) és Szalay Zoltán író, lapunk korábbi főszerkesztője (a Márciusi dusa című drámáért) vehette át.

Az első helyezett, a losonci születésű Nagy Hajnal Csilla a fiatal író- és költőgeneráció egyik eredeti hangú képviselője. Első verskötete Miért félünk az őrültektől 2016-ban jelent meg a Kalligram Kiadó gondozásában. A szerző idén elnyerte a Móricz Zsigmond irodalmi ösztöndíjat második verseskötete és első regénye megírására. Közben megírta a Másnap című drámai szöveget is, amellyel elnyerte a Dráma 2019 ezer eurós első díját.

Az ünnepélyes eredményhirdetésen színművészhallgatók, az örsújfalui ÉS?! Színház tagjai, valamint esetenként a szerzők előadásában részletek hangzottak el a díjazott pályaművekből. Amelyeket, ha minden jól megy, nyomtatásban is kezükbe vehetnek majd az olvasók.