Fókuszban a kultúrákon átívelő művészet

A Bázis – Magyar Irodalmi és Művészeti Egyesület Szlovákiában Transzkulturalizmus és bilingvizmus 4. című nemzetközi tudományos konferenciáján tizennyolc előadó vett rész, akik hat szekcióban prezentálták a transznacionális és transzkulturális perspektívából vizsgált szerzőkről, művekről és jelenségekről szóló előadásaikat. 
A konferenciát a Nyitrai Konstantin Filozófus Egyetem Közép-európai Tanulmányok Karának dékánja, Bárczi Zsófia nyitotta meg, majd a résztvevőket a Bázis nevében a rendezvény megálmodója, Németh Zoltán irodalomtörténész, költő köszöntötte. A konferencia első napjának előadásai főként egy lehetséges transzkulturális irodalmi koncepció felvázolására (Dánél Mónika), a nyelvváltó írók magyar kontextusban való tárgyalásának (Magdalena Roguska-Németh), egy transzkulturális „magyar” irodalomtörténet megírásának igényére (Németh Zoltán), valamint a transzkulturális szereplíra szlovákiai magyar változatára (Nagy Csilla), a szlovákiai magyar rendszerváltó szövegekben előforduló transzkulturális kódok vizsgálatára (Mizser Attila), illetve Monoszlóy Dezső Menekülés Szodomából című trilógiájának a transzkulturális megközelítésére (Bárczi Zsófia) mutattak rá. Szó volt még többek közt a trauma és műfordítás kapcsolatának vizsgálatáról (Vályi Horváth Erika), a szlovák expat szerzők műveiben előforduló kultúraspecifikus kifejezések és vendégszavak fordítási kérdéseinek tisztázásáról (Pénzes Tímea), illetve Ahmet Haşim Tavi órák című verseskötetének transzkulturális jegyeiről (Veres Erika) is.

A második nap Lesznai Anna Eltévedt litániák című kötetének Northrop Frye világfa-elmélete nyomán való értelmezésével indult (Polgár Anikó), majd a Márai Sándor naplóiban megjelenő másságretorikáról, homoszexualitásról (Cse-hy Zoltán), illetve az ételnek, étkezésnek az identitás kialakulásában játszott szerepéről (Radics Rudolf) esett szó. Ezt követte Macsovszky Péter Tantalópolis című regényének transzkulturális szempontú értelmezése (N. Tóth Anikó), a diaszpórák közötti párbeszédkísérlet, a szöveg és az olvasó diskurzusának lehetőségeire való rákérdezés Németh Gábor Egy mormota nyara című regénye kapcsán (Klajkó Dániel), és Tompa Andrea Haza című regényében hangsúlyos transzkulturális viszonyrendszer feltárása (Balázs Renáta). 

A rendezvényt Neven Ušumović isztriai horvát író novellisztikájában fellelhető intertextusok transzkulturális keretben való értelmezése (Ladányi István), a haszid irodalom kapcsán alkalmazható transzkulturális szempontok (Száz Pál) érvényesítésére tett kísérlet, valamint Majoros Nóra Pityke és prém című művének transzkulturális traumák természete felől való megközelítése (Petres Csizmadia Gabriella) zárta.

Radics Rudolf