Ritkán feltett kérdések

dd

A második Bázis Fesztivál egyszerre volt szakmai konferencia, ismeretterjesztő rendezvény és nívós szórakozás. Kezdjük egy gyakran feltett kérdéssel: vajon miért hagyták ki a pozsonyi magyar bölcsészhallgatók, a jövő és a jelen magyartanárai ezt a színvonalas, ám könnyen emészthető hétvégi akciót (is)?

Úgy tűnik, a második Bázis Fesztivált saját tagságának szervezte a szlovákiai magyar irodalmi és művészeti egyesület, de szerencsére alkalmazták a Covid-korszak egyetlen pozitív vívmányát, az online közvetítést, az események rögzítését.

Valamennyi kerekasztal-beszélgetés és felolvasás elérhető a Bázis YouTube-csatornáján, illetve az egyesület honlapján (bazis.me) – kb. 12 órányi anyag, úgyhogy most abban a szererncsés helyzetben vagyok, hogy kedvet csinálhatok egy, már lezajlott rendezvényhez, kiemelve néhány izgalmas témát.

Itt van mindjárt az a fura kérdés, hogy létezik-e férfi irodalom. Jogosan került terítékre, hiszen annyi szó esik manapság a „női irodalomról”, hogy egyre többen kíváncsiak rá, mely attribútumok tesznek férfiassá, illetve nőiessé egy szöveget, rá lehet-e jönni a szerző nemére. A beszélgetést Récsei Noémi vezette, aki Forgách Kinga Orsolyát, Hidas Juditot és Polgár Anikót faggatta a női tapasztalatok leírásának fontosságáról, a szocializáció során megszerzett érzékenységről, női látószögről, a férfi írók nőábrázolásairól és sok minden másról. Számomra talán az a megállapítás volt a legérdekesebb, hogy a kötelező olvasmányok főhősei általában férfiak,ezért a diáklányok nem igazán találnak maguknak markáns női karaktereket, akikkel azonosulni tudnának. Egy idő után olvasóként természetes lesz számukra a férfi nézőpont, fordítva viszont ez nem érvényes, a fiúk meg vannak győződve arról, hogy körülöttük forog a világ.

A Bázis Fesztivál sztárvendége Parti Nagy Lajos volt, akivel nem a „bázisnak” számító V-klubban, hanem az annál semmivel sem jobb, vagy szebb Lab caféban találkozhattak rajongói. A mester egy ideje a Dunáról szóló nagyszabású művön dolgozik, amely szerinte „megírhatatlan”, vagyis indokolt a lelkesedés és a munkakedv. Ma már elcsépelt frázisnak tűnik, hogy ez a folyó Közép-Európa szimbóluma, és a róla szóló írásokkal is Dunát lehetne rekeszteni, Parti Nagy Lajos azonban tulajdonképpen csak eszközként használja a Dunát, valójában magáról az életről ír, hajós nagyapja feljegyzéseiből kiindulva. Pozsonyban egy olyan részletet olvasott a kéziratból, amely szerinte ebben a formában biztosan nem szerepel majd a könyvben, vagyis mázlink van, hogy a videófelvételnek köszönhetően mégis fennmarad.

Noszek Barbara a műfordítás műhelytitkairól kérdezte a szlovákból, csehből és angolból fordító Mészáros Tündét, a szlovákból és németből fordító Vályi Horváth Erikát, valamint Csehy Zoltánt, a latinból fordító kevesek egyikét, aki szerint ókori szerzőknek is helyük van az irodalmi lapokban, viszont a fordításnak korszerűnek kell lennie, hogy ne ijessze el az olvasót.

Csehy Zoltán a Kalligram kiadó és folyóirat sikertörténetét ismertető beszélgetésbe is beugrott a lebetegedett Mészáros Sándor helyett, és elmondta, milyen érzés volt annak idején egy kezdő írónak ugyanannál a kiadónál megjelennie, amelyik például Mészöly Miklós köteteit is gondozta. A kiadóalapító Szigeti Lászlótól pedig megtudhattuk, mely kötetekre a legbüszkébb, a szlovák nyelvűeket is beleértve.

És ha már a ritkán feltett kérdéseknél tartunk, még mindig kevés figyelmet kapnak az illusztrátorok, pedig műalkotások születnek a kezük alatt. Igaza van Matrka Simonnak, a meghívottak egyikének: a bekeretezett illusztráció önálló műként értelmezhető, függetlenül attól, hogy szöveghez készült-e, vagy sem. Ferdics Béla elárulta, hogy inkább rajzolónak tartja magát, ritkán vállal illusztrálást, ám Csehy Zoltán gyerekverskötetének képein szívesen dolgozott. Rácz Noémi kedveli ugyan az olyan összeszokott párosok munkáit, mint például Csukás István és Sajdik Ferenc, és nem tartja kizártnak, hogy neki is vannak felismerhető vonásai, de szeret kísérletezni, új technikákat, stílusokat kipróbálni. És akár vissza is utasít felkérést, ha azt hallja, hogy olyasmit rajzoljon, mint a múltkor. A Trend magazin illusztrátora, Lukács Zsolt pedig viccesen bevallotta Csanda Máté moderátornak, hogy ha nem rajzolhatná ki magából a társadalmi problémák felett érzett elégedetlenséget, akkor már rég a bűn útjára lépett volna.

Átadták az újonnan alapított Bázis-díjat, a zsűri név nélkül érkezett 28 mű közül választotta ki Németh Zoltán versét. A különdíjat Gubis Éva kapta egy elbeszélésért. Az elmúlt hosszú hétvégén voltak filmvetítések és beszélgetések filmesekkel, kiállításmegnyitó, pozsonyi irodalmi séta Korpás Árpáddal és egyéb szellemi kényeztetések. De hiszen majd meglátják…!

Hozzászólások

Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik. Egyben felhívjuk figyelmüket, hogy a kommentekhez tartozó IP címeket a rendszer elraktározza.

Kedves olvasó!

Valószínűleg reklámblokkolót használ a böngészőjében. Weboldalunkon a tartalmat ön ingyenesen olvassa, pénzt nem kérünk érte. Ám mivel minden munka pénzbe kerül, a weboldalon futó reklámok némi bevételt biztosítanak számunkra. Ezért arra kérjük, hogy ha tovább szeretné olvasni a híreket az oldalunkon, kapcsolja ki a reklámblokkolót.

Ennek módját az “ENGEDÉLYEZEM A REKLÁMOKAT” linkre kattintva olvashatja el.

Engedélyezem a reklámokat

Azzal, hogy nem blokkolja a reklámokat az oldalunkon, az újságírók munkáját támogatja! Köszönjük!

18+ kép

Figyelem! Felnőtt tartalom!

Kérjük, nyilatkozzon arról, hogy elmúlt-e már 18 éves.

Támogassa az ujszo.com-ot

A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!