Foglalkozások magyarul

Az egyik kérdés a szlovák kolízna opatrovníčka kifejezés magyar megnevezésére irányult. A szóban forgó foglalkozásnévvel Szlovákiában a munka- és családügyi központok azon munkatársait illetik, akik családvédelmi tanácsadást végeznek, s akiknek hasonló jellegű szolgáltatásait – bontóperekben, illetve gyermekelhelyezési perekben – a szlovák bíróságok is gyakran igénybe veszik. Nyelvünk az anya-, gyermek- és családvédelemben működő szakképzett női dolgozókat általánosan védőnőnek nevezi. Magyarországon az egészségügyi végzettséggel rendelkező védőnő munkája az élet több területére kiterjed: az óvodai védőnő az óvodáskorúak, az iskolai védőnő a tanulók testi és szellemi fejlődését ellenőrzi folyamatosan; a szülészeti intézményekben működő védőnő a kismamák és az újszülöttek körüli teendőket látja el; a területi védőnő pedig a körzetébe tartozó várandós anyáknak, illetve az otthon gondozott 0–6 éves kisgyermekeknek, valamint az egészségkárosodott 7–18 éves gyermekeknek nyújt segítséget. Szlovákiában ezek a feladatok az iskolaorvosra, a háziorvosra, illetve a szülész-nőgyógyász mellett dolgozó nővérre hárulnak, aki munkaideje egy részét a fent említett tevékenységeknek szenteli. A szociális feladatokat ellátó védőnő azonban mind Magyarországon, mind Szlovákiában olyan szakképesítéssel rendelkező szakember, aki a család- és gyermekvédelmi szervezetek vagy bíróságok által megjelölt családok szociális helyzetét kíséri figyelemmel, illetve közvetíti számukra a megoldás, a segítségnyújtás lehetőségeit. A szlovák őt nevezi kolízna opatrovníčká-nak, melynek magyar megfelelője a szociális védőnő.

A következő kérdés a szlovák statik foglalkozásnév magyar megfelelőjére vonatkozott. Az érdeklődő életrajzának magyar változatában a „statiszta” megfeleltetést adta meg, de mivel nem volt biztos döntése helyességében, kikérte véleményünket. A kérdéses foglalkozásnév a szlovák és a magyar nyelvben is idegen eredetű szó, közöttük csak hangalaki különbség van: a szlovákban statik, a magyarban statikus formában jelenik meg. A statiszta megnevezéssel ezzel szemben olyan segédszínészt illet nyelvünk, aki színdarab vagy film tömegjelenetében szerepel, a szlovákban ennek a foglalkozásnévnek a štatista a megfelelője.

S akkor már ejtsünk néhány szót az előző megnevezésekhez hangalakjában hasonló štatistik foglalkozásnévről is: ennek a latin–német eredetű idegen szónak a magyarban a statisztikus az adekvát alakja.

Az idegen eredetű szlovák foglalkozásnevek nagy részének azonban nyelvünkben nem idegen, hanem magyar etimológiájú megfelelője van. Pl. a szlovák aranžér foglalkozásnév magyar ekvivalense a kirakatrendező, míg a prokurátor megfelelője az ügyész, az archiváré pedig a levéltáros.

A Gramma Nyelvi Iroda korábban is foglalkozott már a fenti témával. A kutatás eredménye az a szlovák–magyar foglalkozásnév-jegyzék, amely elérhető az iroda honlapján (www.gramma.sk). A magyar foglalkozásnevek írásmódját illetően a Magyar helyesírási szabályzat (Budapest: Akadémiai Kiadó, 1984-es vagy későbbi kiadás) és a Helyesírás c. kézikönyv (Budapest: Osiris Kiadó, 2004) igazítja el az érdeklődőket. További kérdéseiket a következő címre várjuk: gramma@gramma.sk

Misad Katalin