Biztonságos közegben tanulnak szlovákul

Végh Orsolya kíváncsi volt arra, hogy azok a magyar ismerősei, aki remekül beszélnek szlovákul, de nem vegyes környezetből származnak, hogyan sajátították el ilyen jól a nyelvet. Válaszukat hallva megdöbbent: a többség vagy kórházban vagy már egy felsőfokú intézményben, nagy megpróbáltatások árán tanult meg szlovákul.

Tiszta szlovák környezet

„Hasonló helyzetben voltunk mi is a húgommal, ugyanis az asztmánk miatt beutaltak minket egy magas-tátrai tüdőszanatóriumba, ahol a felnőttek közül senki nem beszélt magyarul. Rá voltunk szorulva, hogy abban a négy hétben, amit mindketten ott töltöttünk, mi is szlovákul kommunikáljunk”

– meséli tapasztalatait Andics Anikó, belgyógyász orvos, aki ma már öt nyelven beszél folyékonyan.

„Örömmel csatlakoztam Végh Orsolya sógornőm kezdeményezéséhez. A célunk az, hogy egy védett, biztonságos közeget hozzunk létre a gyerekek számára, ahol a nyelvet elsajátíthatják. A cseregyerek program egy remek lehetőség erre. Miért ne lehetne az aktív szlovák beszédkészség fejlesztését már gyermekkorban elkezdeni, amikor még nem félünk annyira. Ekkor még bátrabban hibázunk”

– tette hozzá Andics Anikó, aki a cserekgyerek program egyik koordinátoraként tevékenykedik, foglalkozásokat szervez és az ő feladata a jelentkező gyerekek összepárosítsa is. A bejelentkezéskor kitöltött kérdőív alapján, melyben leírják szlovák nyelvtudásuk valós szintjét, a kedvenc tantárgyukat, a hobbijukat, lehet építeni a közös érdeklődésre. A párok, illetve kis csoportok kialakításánál fontos a hasonló életkor és az is, hogy viszonylag közel éljenek egymáshoz a gyerekek, ne kelljen nekik órákat utazniuk ahhoz, ha személyesen szeretnének találkozni. Általában egy-egy szlovák gyerekhez két-két magyar kerül. Elmondása szerint csupán néhány alkalom volt, amikor nem tudtak jól együttműködni a gyerekek, az elmúlt öt évben azonban inkább az volt a jellemző, hogy a gyerekek remekül működtek együtt, sőt, többüknél komoly barátságok is születtek, ahol a felek a mai napig tarják a kapcsolatot.

Közös munka

Nagyszüleink generációja még megtapasztalhatta a „magyar szót” és a „szlovák szót”, amire az akkori szülők elküldték a gyerekeket, hogy kifogástalanul elsajátítsák a másik nyelvet. De ez nagyon hosszú idő volt, vélekednek a mostani cseregyerek program vezetői, ugyanis egy ilyen alkalom teljes egy évig tartott. Végh Orsolyáék arra jutottak, hogy két hét iskolacsere, ahol az intézmények tudomásával a Magyar gyerek két hétig a cseretesója szlovák iskoláját látogatja, épp elegendő. Ilyenkor ugyanazt az aktuális tananyagot a másik nyelven veszik át. A program során minden évben rendeznek nyári tábort és már évkezdéskor megkapják a párjukat, akikkel együtt dolgoznak majd. A cseregyerek csapata nagy hangsúlyt fektet az élményalapú oktatásra, a kiosztott feladatok azt célt szolgálják, hogy fejlesszék a gyakorlati nyelvtudást és a két családból érkezett gyerekek megismerkedjenek egymás szokásaival, környezetével, kultúrájával.

„Az egyes kihívások határidejének leteltével, azaz minden hónapban megmutatják nekünk a gyerekek a közös munka gyümölcsét. Például közösen készítenek el egy ételt úgy, hogy az egyik diktálja a receptet és a másik pedig a konyhában megvalósítja – ami remekül működött a Covid alatt is. A további közös kihívások között szerepeltek szórakoztató nyelvi feladatok, ünnepi szokások, családi hagyományok megosztása a másikkal, írtak a gyerekek már közösen mesét, fordították le kedvenc dalukat magyarról szlovákra és fordítva, plakátot készítettek egymásról, filmeket, olvasmányélményeket hasonlítottak össze, volt retró hónap, de volt olyan is, hogy szerepjáték formájában házibulit kellett szervezniük vagy kisállatkereskedésben állatot venniük”

– mondta el Andics Anikó, majd hozzátette, hogy volt már arra is példa, hogy a gyerekek megismerkedése után a családok is meglátogatták egymást. Számos ötlettel várják a gyereket a most következő 2023/2024-es tanévben is, négy hónap folyamán négy különböző témakörben fognak a gyerekek közösen dolgozni.

Intézményi támogatás

A táborokkal és eleve a programmal két fő céljuk van.

„Szeretnénk bebizonyítani a szlovákiai magyaroknak, a gyerekeknek és a szülőknek egyaránt, hogy a szlovák nyelv nem mumus. A másik oldalról pedig a szlovák gyerekeknek megmutatni azt, hogy milyen Szlovákiában magyar gyereknek lenni. Hogy nekik is hasonló gondolataik vannak és hasonló dolgok foglalkoztatják őket, mint szlovák társaikat”

– hangsúlyozta Andics Anikó. Az első évben csupán öt gyerekkel indultak el. Amikor a magyar gyerekek két hétig szlovák iskolába jártak, helyi családoknál - cseretesójuknál laktak. Pozitív tapasztalataik és a visszajelzések arra ösztönözték őket, hogy ugyanígy folytassák a programot a közeljövőben is, ám a koronavírus közbeszólt és a korlátozások miatt csakis az online térben tudtak találkozni. Az első, bevezető év után három év online munka következett, melyben ugyanúgy folytatódott a feladatok elkészítése, a webes csapatmunka a gyerekek közt. A Covid alatt is egyértelművé vált, hogy nagyon fontos egy megtartó, támogató közeg, melyben a családnak és a pedagógusoknak fontos szerepük van.

„Szeretnénk, ha minden iskolába eljutna az az információ, hogy ez a program létezik és sikeresen működik. Jó volna, ha maguk az iskolák, illetve a pedagógusok is bíztatnák a gyerekek a részvételre. Van olyan tanárunk a programban, aki mentorál is és segíthet a többi tanárnak az élményszerű oktatás alapjainak elsajátításában”

– mondta el Andics Anikó.

„Nem győzzük hangsúlyozni, hogy a gyerekeknek nem kell félniük szlovákul megszólalni akkor sem, ha úgy érzik, egyáltalán nem tudnak semmit. Ebben a közegben bátran hibázhatnak. Itt nem kell félniük, nem fog senki sem haragudni, káromkodni, vagy kiközösíteni őket azért, mert nem tudnak egyből megnyilvánulni szlovákul. Követhetnek el hibákat, akár kézzel-lábban is kommunikálhatnak, vagy ha nem akarnak, akkor nem is muszáj megszólalniuk. A »passzív részvétel« is egy nagyon jó, hasznos »szivacs-tapasztalat«, amikor a gyerek a saját korosztályával tölt időt, tőlük tanul és hallja, magába szívhatja a jelenlegi, élő nyelvet”

– mondta Andics Anikó. A szlovák gyerekek között akadnak olyan jelentkezők is, akik vegyes családból származnak és szeretnék a magyar nyelvi készségeiket fejleszteni, őket olyan magyar anyanyelvű gyerekekkel szokták összepárosítani, akiknek könnyebb, ha valamennyire megértik őket, ha egy-egy szót magyarul mondanak.

A gyerekek dönthetnek arról, hogy szeretnék-e, ha kijavítanák a beszédüket a többiek, mert sokszor könnyebb megszakítás nélkül végigmondani egy mondatot, még akkor is, ha van benne hiba. Utólag is javíthatnak.

„Mindenki a saját vérmérséklete, a saját szintje szerint haladhat. A lényeg, hogy elérjük azt az érzést, hogy jó szlovákul tanulni”

– emelte ki.

Nem identitás kérdés

A program vezetői hangsúlyozzák, hogy a szlovák nyelv tanulásával a gyerekek nem fognak kevésbé magyarul beszélni és a szülőknek ettől még nem kell szlovák iskolába íratniuk őket. A nyelvtanulással nem veszítik el a magyarságukat, hagyományaikat, az örökségüket. A lényeg az, hogy szlovák nyelvi közegben is ugyanolyan magabiztossággal tudjanak boldogulni, mint otthon, a saját környezetükben. A szlovák nyelvű megnyilvánulásaik ne legyenek átitatva félelemmel, kételyekkel, hogy ne csak egy feladat legyen, hanem egy izgalmas játék.

„Sok gyereknél azt látom először, hogy félnek. Többen megkérdezik az első alkalmakkor, hogy mondhatnák-e inkább angolul. Ami nagyon érdekes, mert sokkal kevesebb óraszámban tanulnak angolul, mégis könnyebben jönnek a nyelvükre a szavak angol nyelven. A biztonságos közeg, amit teremtünk arra is jó, hogy megtörténjen az átkapcsolás a fejekben: az első idegen nyelv nem feltétlenül kell, hogy az angol legyen, mert mindez szlovákul is működhet”

– emelte ki a koordinátor.

Készülnek az új tanévre

Az önkéntesek azt vallják, hogy ha a gyakorlati nyelvtanulás által meg tudják tanítani, hitelesen át tudják adni ezt a magabiztosságot a gyerekeknek, akkor miért is ne tennék. Volt olyan évük, amikor állami támogatást is kaptak tevékenységükhöz a kisebbségi alapból, bár az utóbbi évben ez csupán részben sikerült, ennek ellenére továbbra is nagy az érdeklődés. Még egészen szeptember végéig lehet jelentkezni a következő, 2023/2024-es tanévre a cseregyerek.sk weboldalon, vagy akár a Cseregyerek–rozumieme.si hivatalos facebook oldalukon. A szülők mellett iskolák jelentkezését is szeretettel fogadják, akik maguk gyűjtik össze az érdeklődő gyerekeket az intézményükben.

„A legtöbb hozzánk érkező gyerek alapiskolás felső tagozatos, vagyis többnyire 5. osztálytól 9. osztályig vannak jelentkezőink. Lényeges, hogy ezek a gyerekek motiváltak legyenek, mert a foglalkozások során szükség van az aktív részvételre. Levelezniük, csetelniük, videotelefonálniuk kell majd egymással, emelett némi önállóságra is szükségük lesz”

– mondta el Andics Anikó, majd hozzátette, hogy hatalmas öröm látni, hogy több gyerek is, akik az első évben részt vettek a programban, most már aktívan segítenek a szervezésben. Ők a program hivatalos nagykövetei, akik jó hírét viszik a cseregyerek programnak és népszerűsítik azt saját iskolájuk különböző évfolyamain és tágabb környezetükben is.

A jelentkezés után október közepéig párosítják össze egymással a gyerekeket, majd október végére - november elejére szerveznek egy nagyobb online találkozót, ahol közelebbről megismerkedhetnek egymással és a cseregyerek program vezetőivel is. A feladatok kiosztása a találkozó után kezdődik, megismertetik őket a munka menetének részleteivel, majd minden hónapban megkapják az újabb és újabb témákat, amikkel közösen foglalkoznak majd. A nyári tábort jövőre ismét augusztusban rendezik majd és természetesen továbbra is lehetőség van arra, hogy az érdeklődő és bátor gyerekek két hétig egy szlovák iskolában tanuljanak. A kiválasztott szlovák iskola garanciát ad arra, hogy megbízható szülőkhöz kerüljenek a gyerekek, de vannak olyan egyéni kezdeményezések is, melyben a résztvevő családok megegyeznek egymással, hogy ezen felül is találkoznak, akár egymás otthonában, mert így a jövőben ott töltött két hét nem éri majd olyan váratlanul a gyerekeket. A tavalyi cseregyerek programban pontosan 104 diák vett részt, a nyári táborba pedig 32 ment el. Egész Dél- Szlovákiából érkeznek hozzájuk jelentkezők, voltak már Komáromból, Királyrévről, Őrsújfaluból, Naszvadról, Gútáról, Rimaszombatból, Nagykérről, Rozsnyóról, Ipolybalogból és többen Fülekről is Az augusztusi nyári táborba akkor is lehet jelentkezni, ha nem vettek részt az egész éves programban, ez függetlenül működik a tanévtől, bár a célja egy és ugyanaz.