Figyelve a magyar mozgóképekre

Csáth Géza fürdőorvos volt Palicson, híres naplója is itt játszódik. A városka a Palicsi-tó északi partján fekszik, hideg, szikes vize a reumatikus és tuberkulotikus betegségekre szolgál hatásos gyógyírként. A fürdőhelyiségek a tizenkilencedik század ötvenes éveiben épültek, s a kínai pagodák stílusában épült öltözők, a part menti parkban lévő szobrok, emlékoszlopok különös hangulatot árasztanak. A parti nyúlványon a 2000-es nemzetközi írótalálkozó emléktáblája, a dankasirályok hangos ricsajozással fogadják közeledésünket. Méltó hely egy filmfesztivál megrendezésére.

A szervezők legnagyobb gondja az anyagiak megteremtése volt, holott a fesztivál az európai fesztiválok egyik legolcsóbbika. 120 ezer euróra taksálták az idei költségeket, de mind az állam, mind a vállalkozók szűkmarkúbbak voltak a beígértnél. A szabadkai önkormányzat, amely a fesztivált alapította, szeretné, ha a szemle idővel a tíz legrangosabb európai fesztivál egyike lehetne. Újdonság volt az idén, hogy a versenyprogramban, amelyet Borislav Andjelic belgrádi filmkritikus válogatott, nem voltak amerikai filmek, viszont benevezték a berlini filmfesztivál idei győztes alkotását, vagy az idei Oscar-díjas nem amerikai filmet. Versenyen kívül külön szekciókban vetítették az egykori jugoszláv tagköztársaságok filmjeit, valamint a környező országok filmjeit. Itt legnagyobb érdeklődésre a horvát, valamint a magyar filmek tarthattak számot. Az idén a zsűri elnöke Igor Galo horvát rendező, színész volt, ami szintén üzenet volt a külvilág felé. A fesztivál helyszínén az érdeklődők ingyen tekinthették meg a hat magyar filmet, köztük Fonyó Gergely Na végre itt a nyár című gyerekeknek szóló kalandos moziját, amelynek a forgatókönyvét Tímár Péter írta, Káel Csaba Bánk bánját, Gulyás Gyula Fény hull az arcodra című moziját, amely a dokumentarista filmrendező első nagyjátékfilmje, Dyga Zsombor Tesóját, Novák Emil Sobriját Eperjes Károllyal a főszerepben s nem utolsósorban Makk Károly Egy hét Pesten és Budán című történetét, amely amolyan szabad folytatása a legendás Szerelemnek. A film főszereplői közül többen is ellátogattak a fesztiválra, így huszonöt év után ismét Palicson járt Garas Dezső és a rendező, Makk Károly is. A fesztivál jóvoltából nem csak Palicson és Szabadkán, hanem Újvidéken, Csókán, Becsén, Temerínben és Topolyán is megtekinthették a filmeket az érdeklődők, akik Újvidéken csak igen kevesen voltak. A legnagyobb sikert Herendi Gábor Valami Amerika című filmje aratta, amelyet sokan állva voltak kénytelenek végignézni.

A fesztivál hivatalos programjában tizenöt alkotás szerepelt, köztük Szomjas György Vagabond című alkotása, amely a magyarországi táncházak világában játszódik. Egy kallódásra ítélt fiú megismerkedik a táncházmozgalommal, s bár a korábbi haveri körnek köszönhetően börtönbe kerül, mégis nem reménytelen a sorsa. A film minimális, 100 millió forintos költségvetésből készült, de remek hangulatban. Szomjas György szerint ugyan vannak a történetben fikciós elemek, mint a szabadkai fiú története, de a sztori megtörtént eseményeken alapul. A táncházmozgalomnak százezres tábora van Magyarországon, s egy-egy találkozón, ahol harminc-negyvenezer ember jön össze, rengeteg sors találkozik. Ebből csemegézik a film. A fesztivál egyik legnagyobb érdeklődéssel fogadott filmjét – mivel az nem létezik 35 mm-es változatban – csak a kísérőrendezvényen vetítették le. Zelimir Zilnik Kennedy hazatér című filmjéről van szó, amely annak a több tízezer, túlnyomórészt roma embernek a sorsával, kálváriájával foglalkozik, akiket az államok közötti szerződések alapján kizsuppolnak a nyugat-európai országokból. Ez jogilag ugyan rendben van, a végrehajtás módja szempontjából azonban már kevésbé. Ezek az emberek az éjszakai rendőrségi látogatás után gyakran félórát sem kapnak, hogy elhagyják addigi otthonukat, képtelenek munkát találni, s ez kettétöri a sorsukat. „Egy film nem változtathatja meg a valóságot, de az is igaz, hogy amióta a mozgókép létezik, sok történelmi esemény, mint Hitler alakja, a háborús jelenetek vagy épp a dallasi merénylet úgy idéződik fel az emlékezetünkben, ahogy a filmkockákon láttuk” – mondja a rendező. Vajdasági magyar film is bekerült a programba, Vicsek Károly és Deák Ferenc közösen készítették el Bolygótűz című filmjüket, amely Deák Ferenc Fojtás című drámájából készült. A dráma a kaposvári Csiky Gergely Színház meghívásos pályázatán második díjat nyert, s 1956-ról szól. A páros ma már ismét forgat, a Zárványfények cselekménye a Bánátban játszódik, ahol lassan egész utcák néptelenednek el. De amikor beindultak a NATO-bombázások, sokan ezekbe az elhagyatott házakba menekítették vissza a gyerekeiket. S ha már a vajdasági magyar alkotókról van szó, ne felejtkezzünk el a vajdasági magyar filmgyártás nagy öregjéről, Siflis Zoltánról vagy a most felfedezett Tolnai Szabolcsról sem. Az Igor Galo által vezetett zsűri a fesztivál fődíját Petr Zelenka fiatal cseh filmrendező Az ördög éve című opuszának ítélte oda, akinek a hősei közös turnéra indulnak tele bizakodással, hogy az útnak köszönhetően sikerüljön talpra állniuk. Az Ezüsttorony-díjat Caroline Link Sehol Afrikában című filmje kapta, amely Stefan Zweig önéletrajzi regénye alapján készült, s az idén elnyerte a legjobb külföldi filmnek járó Oscart. A történet egy zsidó családról szól, amely a nácik elől Afrikába menekül. Bronztornyot kapott Milos Petricić első alkotása, az Egy majdnem hétköznapi történet, amely egy fiatal belgrádi házaspár kapcsolatának válságáról szól. Különdíjat ítéltek oda Susanne Bier Tárd ki a szíved című filmjének, amely a fesztivál újságírózsűrijének a díját is megkapta.

A fesztivál sztárvendégei közé tartozott Krzysztof Zanussi lengyel filmrendező, valamint Jiří Menzel Oscar-díjas cseh filmrendező, aki most vette át egy régebbi fesztiváldíját, s a fesztivál igazgatójától, Radoslav Zelenovićtól meghívást kapott a jövő évi fesztivál zsűrijébe.

Szerbia nagy erőkkel igyekszik Európa felé. Szép bizonyítéka ennek a palicsi filmfesztivál is, amely az együvé tartozásról, a szeretetről, az egymásrautaltságról szól. Egy kis Európa a Balkán kapujában.