FELJEGYZÉSEK ÚTKÖZBEN: Gavrilo – hős vagy terrorista?

Gavrilo – hős vagy terrorista?

A Balkánon, de különösen ebben a megosztott országban, Bosznia-Hercegovinában igazából az a meglepő, ha egy-egy dologban egyetértés születik. Ha nem legalább két igazság van, amely a másikat fonáknak, hamisnak tartja, akkor ott bizonyára valami galiba van. Abban az országban, ahol az egyik oldal háborús bűnösnek, a másik viszont nemzeti hősnek tartja a polgárháború gyilkosait, teljesen „normális” tehát, ha a Habsburg trónörököst lepuffantó Gavrilo Principet egyesek hősnek, mások pedig terroristának tartják.

 

A kérdés ugyan az időnek hála rég kihűlt már, hiszen éppen idén száz éve, hogy Gavrilo a terezíni börtönben kiszenvedett. Ahhoz képest tehát, hogy Ratko Mladićot és Radovan Karadžićot a friss felmérések szerint a Szerb Köztársaságban élő szerbek 60%-a hősnek tartja, kérdésünk latymatagnak tűnhet. Az exjugoszláv demokratizálódási folyamatnak, amely oly véresen indult, azonban e kérdést is felül kellett vizsgálnia.

Az ügyben azonban sok minden homályos. Az Ifjú Bosznia (Mlada Bosna) szervezet az osztrák-magyar okkupáció ellen, Bosznia Szerbiával való egyesítéséért küzdött, ám nehéz egyértelmű választ adni arra, hogy jugoszláv vagy nagyszerb nemzeti mozgalomról volt-e szó. A véletlenek pedig mindennél világosabban mutatják meg a „terroristák” felkészültségét: a Ćumurija hídnál Muhamed Mehmedbašić végül nem dobta el a gránátját, Nedeljko Čabrinović viszont igen, ám az a kocsiról lepattant, s a kíséretet sebesítette meg. Ferenc Ferdinánd dölyfösen tartotta magát a programhoz, a városházán idegesen viccelődött az eseten, majd a kórházban meglátogatta a sérült szárnysegédjét. A további útvonalat biztonsági okokból megváltoztatták, ám ezt véletlenül elfelejtették közölni a sofőrrel, vagyis túl későn közölték, mire az a Latin híddal szembeni utcára bekanyarodva a felszólításra lefékezett. Gavrilo véletlenül épp ott őgyelgett Moritz Schiller édességboltja előtt, véletlenül pont ott, amelynek falára függesztve évekkel azelőtt az okkupációt hirdető kiáltványt olvasta a nép. S véletlenül épp eltalálta a trónörökös párt. A véletlenek netovábbja azonban a Čabrinović és Gavrilo által is lenyelt ciánkapszula, amely az enyhe hányáson túl mást nem okozott.

 

Kapcsolódó cikkünk

Moritz Schiller egykori édességboltja helyén ma a merényletet tematizáló „Sarajevo 1878–1918” -ra átkeresztelt múzeum áll. Merthogy az előző rendszerben Muzej Mlade Bosne-nak hívták, ahogy a Latin híd is Principov most volt. Az emléktáblát is egy sokkal visszafogottabb hangvételűre cserélték. Apropó, emléktábla. A náci megszállás idején a jó osztrákhoz méltón Gavrilót gazembernek tartó Hitler személyesen kérte az emléktáblát trófeának…

A merénylet résztvevői és a Monarchia letartóztatássorozatában meghurcoltak hősként való tisztelete már az első világháború után megszülető Jugoszláviában elkezdődött. Szarajevóban a Koševo pravoszláv temetőjében ekkor emelték a Vidovdani hősök kápolnáját (Kapela Vidovdanskih heroja), ahol mások mellett Čabrinović és Princip is nyugszik. (Vidovdan, azaz Szent Vitus napján, jún. 28-án történt a merénylet, a Rigómezei [Kosovo] csata napján (1389), amely a középkori szerb állam végét és a török uralom kezdetét jelentette.) A kápolna falába régi 18–19. századi cirill betűs sírköveket építettek. A tető katasztrofális állapotban van, itt-ott növények nőnek rajta.

Más a helyzet a másik Szarajevóban, Kelet-Szarajevóban (Источно Ново Сарајево), amely már a Republika Srpska része és amely a háború után épült ki: a kilencvenes évek családbarát bérházai mellett neobizánci crkvák nőttek ki a kis falu, Lukavica menti síkon. A Dobrinját és Lukavicát elválasztó határ átlépését leginkább a föderáció és a köztársaság zászlóváltása mellett az egyazon utcák olyan hangzatos névváltásában érhetjük tetten: Bulevar Mimara Sinana – Srpskih vladara. Gavrilo itt hőshöz méltóan parkot is kapott, benne életnagyságú szobrával. Az egyik blokk oldalán pedig egy portrén Gavrilo street artba megy át, mellette cirill felirat: „ha a szülőföld szeretete meghal, az országnak is meg kell halnia”. Ha kétségeink lennének Gavrilo megítélésével kapcsolatban, elég, ha beleolvasunk a szerb–angol nyelvű táblán látható ismeretterjesztő szövegbe. Egyébként évente Princip Napokat is tartanak itt, melyekbe természetesen a Vidovdan is beleesik, valamint a Vidovdani hősök kápolnájának megkoszorúzása. Ez pedig mindig egy újabb remek alkalmat jelent előadni a másik, a kelet-szarajevói álláspontot, hogy Gavrilo nem terrorista volt, ahogy azt manapság Szarajevóban gondolják. A kápolna egyébként többször volt vandalizmus áldozata, főleg a háború alatt s után. Az ostrom idején mondhatni nyilvános vécéként használták a szarajevóiak, hogy szerbgyűlöletükön könnyítsenek.

Hogy ezeket a szövevényes viszonyokat mennyire látják át a külföldi turisták – csak találgatni lehet. Egyesek állnak a Latin hídon, s azt sem értik, mit keres itt egy szerb terrorista, miközben Szerbia kilométerekre van. Aztán egy elhaladó helybéli hangja üti meg a fülem: „Ha Gavrilo nem lövi agyon Ferdinándot, mára Szarajevó már ott tartana, mint Bécs.” „Á, el tudod te képzelni Boszniát bécsi gastarbeiterek nélkül?” – Vicceli meg a társa.

Hozzászólások

Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.

Kedves olvasó!

Valószínűleg reklámblokkolót használ a böngészőjében. Weboldalunkon a tartalmat ön ingyenesen olvassa, pénzt nem kérünk érte. Ám mivel minden munka pénzbe kerül, a weboldalon futó reklámok némi bevételt biztosítanak számunkra. Ezért arra kérjük, hogy ha tovább szeretné olvasni a híreket az oldalunkon, kapcsolja ki a reklámblokkolót.

Ennek módját az “ENGEDÉLYEZEM A REKLÁMOKAT” linkre kattintva olvashatja el.

Engedélyezem a reklámokat

Azzal, hogy nem blokkolja a reklámokat az oldalunkon, az újságírók munkáját támogatja! Köszönjük!

18+ kép

Figyelem! Felnőtt tartalom!

Kérjük, nyilatkozzon arról, hogy elmúlt-e már 18 éves.

Támogassa az ujszo.com-ot

A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!

Ezt olvasta már?