Kultúra

FELJEGYZÉSEK ÚTKÖZBEN: Dervisek nyomában

Evlia Cselebi, a török világutazó a maga idejében még negyvennyolc derviskolostort (tekija, törökül: tekke) számolt össze Szarajevóban. A Dzselaleddin Rúmi által alapított mevlevi rendhez tartozó tekijáról megjegyzi, hogy paradicsomi helyen fekszik, s kiemeli Musztafa dervis, a kolostor kalligráfusának ügyességét. E rendben a művészetek, a költészet, a zene, a tánc (ők a keringő dervisek) misztikus célokat szolgáltak.
Száz Pál

2018. július 8. 18:12

- A szerző felvétele

Mára – ha nem számoljuk azt a pár új alapítású tekiját – ezekből mindössze egyetlen maradt: a Hadži Sinanova tekija az egyik legrégibb mahalában, Vratnikban, mely ma a kaderi rendhez tartozik, s melyről nem mellesleg Ivo Andrić gyönyörű elbeszélést írt (Halál Szinán kolostorában). Ezt az egyet leszámítva a többi hagyományos derviskolostort elmosta az errefelé igencsak változékonyan és kiszámíthatatlanul folyó idő.

De kezdjük mindjárt az elején. Időben és térben egyaránt. A Cselebi által említett mevlevi kolostor a Bentbašán állt pár lépésre az óvárostól és a csodás Vječnicától, a sziklafal tövében a Miljacka hűs partjára vezető udvarral, épp ott, ahol ma egy benzinkút pompázik a városba vezető egyik legforgalmasabb út mellett. A kolostort csak 1958-ban rombolták le (nyilván útban volt), pedig a várossal egyidőben alapították, Isa-beg Ishaković vakufnamejében (kegyes alapítvány alapítólevele) 1457/8-ból szerepel a kolostor a mellette álló muszafirhánával együtt (szálló mely 3 napig ingyenes ellátást adott).

 

2018. július 1. 11:32

FELJEGYZÉSEK ÚTKÖZBEN: A hét fivér türbéje

A kolostor azonban eredetileg máshol állt, úgy egy kilométerrel távolabb, a Bentbašán túl, a városba vezető út és a folyó mellett, csak miután leégett, építették újjá itt. A Bentbašán túl a Kecseke híd felé a Miljacka hurokszerű kanyart vet egy domb körül, mely lomhán ereszkedik a folyóba. A bércektől ölelt, de nyitott s napos lankát Šehova korijának nevezik (tehát a kolostort vezető dervis, a sejk ligetének). A folyó mellett egy ház, fóliák, kert, szőlővesszők, szerintem álmodni sem lehet ideálisabb házat kerttel, igazi magánparadicsom – legalábbis manapság. A domb csúcsán azonban különös alakra figyelhetünk fel, egy konstruktivista vágású fémtürbére. Szinte szürreális, ahogy alatta az egyik bekötőút viaduktja bevégződik s tunel fúrja át a dombot, melynek csúcsán – nem egyszerű odajutni! – a türbe alatt két nišan (muszlim sírkő) áll. A kő faragott turbánja a mevlevi sejkek által hordott kaukkal azonosítható. Ebből valószínűsíthető, hogy itt lehetett eredetileg a kolostor. Egykor kunyhó is állt itt, s a helyet az újjáépítés és a helyváltoztatás után is használták: nyaranta gyakran rándultak ki (teferić) ide elmélkedni a dervisek, iftárokat tartottak ramazánkor, az elrendelés éjszakáját (lejletul-kadr), zikreket, a mevruzt (az újév tavaszi ünnepe s Ali kalifa születésének s halálának napja) satöbbi. A hely kedvelt volt a városi céhek (esnafok) körében is, akik itt tartották a kusanmekat – itt avatták az inasokat (šegrt) munkásokká (kalfa) és mesterekké (majstor). Ment az eszem-iszom, havát sütöttek, rakiját ittak.

A Miljacka csodálatos völgye a Bentbašától a Kecske hídig tele van legendákkal. Valaha Aranyvölgynek nevezték (Zlatni do). A rengeteg forrás egyikét szentnek s gyógyerejűnek tartották, és az élet forrásának, Ebu Heyatnak nevezték. Állítólag sosem száradt ki, s az abdestet (rituális mozsdás) itt mindig érdemes elvégezni, hiszen a lelket is megtisztítja a víz.

 

2018. június 24. 10:50

FELJEGYZÉSEK ÚTKÖZBEN: A velünk élő antik mítoszok

Több barlang is található a környéken. Az egyik közülük, a Šehova pećina (a sejk barlangja) a nyilvánosságtól rejtetten, zárt ajtaja mögött máig régi Koránokat rejt. Belső fala a kibla, tehát Mekka irányába néz, s úgy tartják, annak idején a dervisek ún. erbeint tartottak benne, 40 napos elvonulást. A semmivé foszlott derviskolostor, az Arany-völgy világ figyelmétől elrejtett apró csodái, a dervisek letűnt világa mindaz, amire némán emlékeztet a vastürbe s alatta Ahmed és Abdal Mahmud sejk nisánja, míg a városba kelet felől érkező utazó szeme elől el nem tűnik, mialatt a busz berobog a tunelbe, hogy a túlfélen folytatódó viadukton nemsokára megérkezzen šeher Szarajevóba. Csak nyugtalanító kérdés marad, hogy mi az a furcsaság odafönt.

Egy legenda szerint a nisánok az első sejkekéi, akik nem sokkal a török hódítás előtt(!) érkeztek. Egy másik legenda arról beszél, hogy az utolsó bogumil öregapa (did) az új, szúfi öregapának (djed) adta át a botját, amelyet a derviskolostorban őriztek, s annak lebontásával együtt veszett nyoma. Akár a derviseknek. Egy törökül író régi szarajevói költő, Rešid Efendija alig győzte dicsérni a derviseket, egyebek mellett Cselebihez hasonlóan például remek kalligráfiáiért. Egyik sorában a derviskolostort angyalok fészkéhez hasonlítja. Alighanem költöző madarak lehettek ezek az angyalok, s fészküket leverték. Csak apró, titkos nyomok maradtak, érthetetlen s gyönyörű ákombákomok, akár a kalligráfia annak, ki nem olvassa betűit.

 

Hozzászólások

Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik. Egyben felhívjuk figyelmüket, hogy a kommentekhez tartozó IP címeket a rendszer elraktározza.

Önnek ajánljuk
Legfrissebb galériák
Olvasta már?