Faustus Pozsonyban?!

Értékes és fontos könyvnek tartja Duba Gyula Tőzsér Árpád: Faustus Prágában című drámai költeményét. Hogy csiklandozzák-e őt is hasonló kísértések, mint Tőzsért, nevezetesen, hogy drámaíróvá avanzsáljon, arról nem szól a kritika. Azt viszont megtudhatjuk, hogy a kritikus Madách Imre Az ember tragédiája című művének „oldalági” rokonát (a prágai szín elképzelt történetéről van szó) sikeres kezdetnek tartja. Nem szenvedélyes hitvitái miatt, minthogy Szenci Molnár Albert, a mű főhőse, a kálvinista tudós nem szenvedélyes hitvitákban keresi az igazát, „önmagában szenvedi el a kísértést!” „A lírai képekben a drámai helyzet megsejtett értelme hat, nem a szóbeli kifejezése”– írja Duba. Tőzsér szerint a mű, melyet a közelmúltban Dunaszerdahelyen mutattak be, „akár a gondolati költészet értelmezése lehetne”. A lényeg: „Faustus itt jár közöttünk, helyét keresi Pozsonyban!” Persze, nemcsak a kételkedőt köszönthetjük, hanem azt az alkotói bátorságot is, mely nagy műgonddal a világra hozta ezt az alkotást.

A folyóirat közli Pomogáts Béla Megőrzendő hagyományok című, rendkívül tanulságos esszéjének befejező részét. Merre van Kisvárda? címmel Juhász Dósa János azokkal a gondokkal foglalkozik, melyek a már tisztes hagyománynak örvendő színházi fesztiválon tárultak elé.

Részletesen beszámol a lap a Posonium Irodalmi és Művészeti Díjak ünnepélyes átadásának eseményeiről, közli az elhangzott beszédeket, valamint a kitüntetett művek méltatásait. A szépirodalmi rovatot Gál Sándor (azon a napon című) verse indítja, s versekkel van jelen Tóth Elemér is. Izgalmas, érdekes olvasmány Hogya György esszénovellája, Agyagtáblák címmel, melyben az antik világ titkaiba avat be bennünket az író. A Tallózó című rovat magyarországi szerzők műveivel ismertet meg. Itt olvashatunk rövid értékelést Pénzes Tímea Mesél a múlt címmel megjelent legújabb kötetéről is. A folyóiratot Somogyi Tibornak a Posonium Díjak átadásán készült fotóival illusztrálták. (zsolt)