Esszék, tanulmányok

Az Irodalmi Szemle augusztusi számában Fried István szegedi egyetemi tanár Pozsony–Presburg–Bratislava–Posonium című esszéjében foglalkozik a Duna menti várossal, az egykori koronázó várossal, mely a magyar, a német és a szlovák kultúrának egyaránt bölcsőhelye, metropolisa volt. Ezzel együtt „ezer évig az ellentétek egybeforrasztásának, a harmóniának” is történet-szentelt városa, ahogy Pukánszky Béla írta róla.

A folyóirat köszönti Juhász Ferencet 75. születésnapja alkalmából. Közli a múlt év legszebb versei között szereplő Az éjszaka tavasza című versét, ezenkívül Pomogáts Béla irodalomtudós méltatását, Az eposzköltő címmel.

A hazai magyar irodalmat Németh István, Török Elemér és Hudák Katalin versei, Aich Péter (A hajnal születése) novellája, Öllős Edit cserepek című naplójegyzetei, valamint Ferenczy Viktor Képtelen jegyzetek című írásai képviselik. Közli a lap Németh Zoltán előadását is, Szlovákiai magyar irodalom: létezik-e vagy sem? címmel. Vitára ingerlő a téma, annál is inkább, mivel erről a kérdésről az utóbbi években inkább csak monológok jelentek meg. Duba Gyula Irodalmunk legendája címmel foglalkozik Szeberényi Zoltán kétkötetes irodalomtörténeti portréesszéivel, a vendégkritikák között pedig közli a lap Elek Tibor írását a Mészölyben magát kereső Grendelről.

A Tallózó rovatban az Emmanuel Todd-dal készített interjút olvashatjuk. A kérdező Dési András, a Népszabadság tudósítója. A téma a mai „nagypolitika” a birodalom bukása után. Filosznaplójában Zalabai Zsigmond Tátra-nyomok a magyar költészetben című írását olvashatjuk. A lap közli Tolnai Ottó a Litera című internetes irodalmi lapban megjelent írását, melyet Balassa Péter halála alkalmával írt a neves esztétáról, irodalomtudósról. A lapot Nagy Zoltán rajzaival illusztrálták. (dz)