Kultúra

És eljöttek a Targaryen királyok

Nem lehet könnyű helyzetben George R. R. Martin. Egyrészt nyugodtan kijelenthetjük, hogy ő a világ egyik legismertebb szerzője, akinek minden új könyvét rajongók milliói várják epedve, másrészt hihetetlenül frusztráló lehet szembesülni ezzel az őrületes várakozással és elváráshalmazzal, valamint a kérdéssel, amelyik szinte minden interjúba előkerül valamilyen variációban: Hogy áll, mikor lesz kész a Winds of Winter?
Hegedűs Norbert

2019. június 23. 19:36

mt

A Tűz és Jég ciklusának következő darabja lassan nyolc éve készül, az HBO sorozata pedig akkora hype-ot generált Westeros világa körül, ami a puszta méretével bénítóan hathat bárkire. Nem feltétlenül arról van itt szó, hogy Martin kifogyott a történetekből – a Tűz & Vér remekül bizonyítja az ellenkezőjét –, inkább arról, hogy a hömpölygő történetfolyam lezárása sokkal nehezebb feladatnak bizonyul, mint azt bárki gondolta volna. A kapkodás pedig katasztrófához vezethet – ezt a sorozat ékesen bizonyította. Ráadásul Martin kritikusabb olvasói nagyjából egyetértenek abban, hogy a lendület igazán az első három kötetben tartott – a Trónok harca, a Királyok csatája és a Kardok vihara között két-két év telt el, a Varjak lakomájához öt, a Sárkányok táncához pedig hat év kellett. Az utóbbi két könyvben a történet látványosan nyúlni kezdett, egyre kuszább lett, az új karakterek pedig nem minden esetben tettek hozzá érdemlegesen a sztorihoz. De mindegy is, mindezt csak azért volt fontos felemlegetni, hogy lássuk: teljesen érthető lenne, ha Martin maga is menekülne már ettől az egésztől.

Ennek a kivonulásnak az egyik módja a múltba tekintés, mégpedig a Targaryen királyok múltjába. Így a rajongók is kapnak valamit – bár nem azt, amit vártak –, és Martin is fújhat egyet, hiszen ennek a történetnek pontosan ismeri a végét. Belekezd hát a Targaryen királyok történetébe – Westeros meghódításától kezdve egészen az Őrült király, II. Aeris uralkodásáig, akinek halála nem sokkal a Trónok harca eseményei előtt történik.

Szemfülesebb olvasók már a könyvet kinyitva agyvérzést kaphatnak: a Tűz & Vér ugyanis csak az első kötete a Targaryen királyok történetének.

A könyv ugyanis véget ér H. u. (Hódítás után) 131-ben, mikor III. Aegon 16 évesen véget vet a régensek uralmának és magához ragadja a hatalmat, megsértve közben az eddig a nevében uralkodó Segítőt. Lényegében tehát egy cliffhangerrel ér véget a könyv, ami talán egy kicsit már sok néhány rajongónak.

Közben azonban van minden, amit megszoktunk a Trónok harcától: háború, ármány, szerelem, vérfertőzés, rokongyilkosság. Megismerjük a Targaryen család történetét, amelynek tagjai több száz évvel a Trónok harca eseményei előtt egy jósálmot követve elhagyták Valyriát, s mikor azt utolérte a végzete, ők váltak az egyedüli sárkányurakká. A Hódítóként ismert Aegon volt az, aki sárkányai segítségével leigázta Westerost, és ő volt az, aki megalapította a dinasztiát, mely 300 évig uralta a hatalmas kontinenst. Aegon minden szempontból kivételes uralkodónak számított, mind hadvezérként, mind politikusként párját ritkította. Utódai azonban már nem voltak ilyen rátermettek, így nem egy esetben lázadással, árulással kellett szembenézniük. Ráadásul, ahogy a Targaryenek száma egyre nőtt, növekedett a Vastrónra ácsingózók száma is – mígnem kitört a Sárkányok Tánca néven ismert családi háború, melyben Targaryen harcolt Targaryen ellen, és amelyben Westeros sárkányainak nagy része életét vesztette.

Épp ez a momentum, az utolsó sárkány elpusztulása ad keretet a Tűz & Vér eseményeinek: a Targaryenek ugyanis III. (Sárkányvész) Aegon óta nem támaszkodhatnak a hatalmas bestiákra.

targaryen

A Tűz & Vér tehát meglehetősen érdekes olvasmány, ugyanakkor ne feledjük, hogy lényegében egy krónikáról – ha úgy tetszik, történelemkönyvről – van szó. Az óvárosi Fellegvárban lakó Gyldayn főmester krónikájának átiratát ugyan valóban George R. R. Martin jegyezte le, de aki a párbeszédek miatt szeretett bele a Tűz és Jég ciklusába, az bizony hatalmasat fog csalódni. Az más kérdés, hogy

Martin szinte lubickol a láthatatlan krónikás szerepében: ha kell, fennkölten dicséri a dicső királyi famíliát, dörgedelmes ítéletet mond a jogos uralkodó ellen lázadó ostoba urak fölött, de nem fél rámutatni a Targaryenek által elkövetett számos hibára sem.

Ahogy azt sem tartja méltóságon alulinak, hogy utcákról, kocsmákból és örömházakból összeszedett pletykákat osszon meg az olvasóval, ha azokban megtalálható az igazság magja. Martin úgy dolgozik, mint egy roppant alapos történész, aki meghányja-veti a ráhagyott krónikákat, de nem feledkezik meg róla, hogy azok mindig csak az egyik oldal igazságát mesélik el. Ezért további források, más nézőpontok után kutat, és nemegyszer arra jut, hogy a törpe udvari bolond visszaemlékezése több igazságot tartalmaz, mint a főseptoné. Az olvasó pedig követi a szerzőt ebben a kalandozásban, vele együtt próbálja meg összerakni a Targaryen család történetét a különböző források és pletykák között válogatva. Titkokat tud meg, bennfentes lesz – egy igazi rajongó számára ez egy álom beteljesülése, még ha természetesen minden így sem derül ki.

Más kérdés, hogy a többiek számára mennyire lesz élvezhető a kötet. Az események lineáris felsorolása, a rengeteg név, a szövevényes családi és szövetségi viszonyok követése még egy fekete öves Trónok harca-rajongó számára is kihívást jelent,

egy, az HBO sorozatától idetévedt „nyári gyermek” pedig könnyen kétségbe eshet az adatok puszta tömegétől.

Persze, ha tényleg érdekli őt Westeros története, ki fogja bogozni a szálakat. Ebben segít a könyv végi Függelék, mely a Targaryen királyok felsorolását, valamint a Targaryen-ház családfáját tartalmazza.

Nem feledkezhetünk meg Doug Whearley csodálatos illusztrációiról sem. A képregényrajzoló, illusztrátor és dizájner olyan univerzumokon dolgozott korábban, mint a Csillagok háborúja, az Aliens vagy a Superman, és itt sem hazudtolja meg a hírnevét. A Tűz & Vér lapjain több mint nyolcvan fekete-fehér illusztrációját találjuk, melyek mélységet adnak a történetnek, és segítik az olvasót abban, hogy el tudja képzelni a sárkányok korát. Ne becsüljük alá az illusztrátor előtti kihívást, hiszen a könyv olvasóinak többsége feltehetően a sorozat rajongói közül kerül ki. Whearley-nek úgy kellett egyedi hangulatú képeket készítenie, hogy azok ne menjenek túlságosan szembe az eddig megismert képi világgal. Kijelenthetjük, hogy remek munkát végzett.

Meg kell jegyeznünk, hogy pár évvel a Tűz & Vér előtt jelent meg a maga nemében monumentális Tűz és Jég világa című kötet, mely sokkal többre vállalkozott. Nemcsak Westeros, hanem az egész világ, és nemcsak a Targaryen-dinasztia, hanem az őket megelőző idők bemutatását tűzte ki célul, mindezt gazdag illusztrációkkal kísérve. Aki annak idején beszerezte ezt a könyvet, az gondolja meg a Tűz & Vér megvételét: nem sok új információval fog ugyanis gazdagodni, igaz, a részletek sokkal tisztábbak lesznek. 

Sárkányok ide vagy oda, Weste­ro­son 300 év alatt semmi nem változott: a hatalomért folytatott harcban nincsenek szabályok, és bármilyen eszköz megengedett, hiszen a történelmet a győztesek írják. A Targaryenek az általuk uralt bestiáknak köszönhetően tudtak a többi nemesi család fölé kerekedni, nélkülük már csak elsők az egyenlők között. További sorsukról majd a következő kötetben olvashatunk – remélhetőleg már a Winds of Winterrel a polcunkon.

George R. R. Martin: Tűz & Vér
Alexandra, 2018, 686 oldal

Hozzászólások

Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik. Egyben felhívjuk figyelmüket, hogy a kommentekhez tartozó IP címeket a rendszer elraktározza.

Önnek ajánljuk

Čaputová akár Áderrel is emlékezne Trianonra

Ismét áll a bál a koalícióban: Danko indoklás nélkül törölte Cséfalvay külföldi útját

D4/R7: Tiltott anyagot találtak a talajmintákban

Kellemetlen: véletlenül rossz házba tört be a NAKA

Peter Tóth azt állítja, hogy Dušan Kováčik speciális ügyész információkkal látta el Norbert Bödör vállakozót

EP: itt is dúl a Fidesz–ellenzék háború

Legfrissebb galériák
Olvasta már?