Erős a mezőny a legjobb külföldi film díjáért

Mark Johnson producer, az Amerikai Filmakadémia külföldi film szekciójának vezetője szerint a legjobb külföldi film kategória erősítéséhez a kiválasztási folyamat megreformálása is hozzájárult. Az új rendszerben egy bizottság előbb hatvanegy beküldött filmből a kilenc legjobbat választotta ki, majd a Johnson által felkért harminc akadémiai tag ötre szűkítette a nevezési listát. A külföldi filmekre szavazó akadémiai tagoknak manapság aláírásukkal kell tanúsítaniuk, hogy moziban látták az alkotásokat. Ez első hallásra akár különösnek is tűnhet, de jelentősen befolyásolhatja a végeredményt, hogy a voksolók vetítőteremben vagy DVD-n látják-e a versenyfilmeket. Míg annak idején a Szerelmes Shakespeare című romantikus filmnek szavazatokat hozhatott a házi mozi, a Ryan közlegény megmentésének háborús kataklizmája nem élt meg a DVD-kivetítőkön.

A Water (Víz) című kanadai produkció egy évvel ezelőtt még nem kerülhetett volna be a legjobb külföldi film kategóriájába, mivel Indiában játszódik és hindiül beszélnek benne. Az Amerikai Filmakadémia azonban tavaly júliusban megváltoztatta azt a szabályt, amely szerint a külföldiek mezőnyében a produkcióknak a származási ország hivatalos nyelvén kell megszólalnia: az egyetlen feltétel immár, hogy ne angolul beszéljenek a szereplők. „A világ sokkal kisebb lett és a nemzeti, valamint földrajzi határok már egy csomó dolog esetében nem feltétlenül valóságosak” – nyilatkozta a döntés fontosságát magyarázva Deepa Mehta, a Water indiai származású, ám Kanadában élő rendezőnője.

A szakértők a Water mellett a legesélyesebbnek A Faun labirintusa című mexikói és A mások élete című német filmet tartják. A további két jelölt a dán családi dráma, az After the Wedding és az algériai második világháborús Days of Glory.

Gulliermo del Toro mexikói rendezőnek a fasiszta Spanyolországban játszódó fantasy-filmje komoly kritikai és közönségsikert aratott nemcsak Európában, hanem a tengerentúlon is (20 millió dolláros bevételével messze kimagaslik az Egyesült Államokban forgalmazott spanyol nyelvű produkciók közül). Del Toro versenytársai produkcióit méltatva kiemelte: „A mások élete is hasonló témát dolgoz fel, mint a Labirintus: hogyan reagáljunk a zsarnokságra. Mikor a történelem sötét figuráival foglalkozik az ember, a legjobb, ha egy parabolába vagy mesébe csomagolja a témát”.

A mások élete a fal leomlása előtti Kelet-Németországban játszódik, s egy művészházaspár diktatúrának kiszolgáltatott életét mutatja be. Florian Henckel von Donnersmark filmje többek között az Európai Filmdíjat is elnyerte és Arany Glóbusz-díjra is jelölték.

„A jó hír, hogy mivel mindegyik (film) mesés, nincs miért aggódnom” – jelentette ki versenytársairól Mehta, s szerényen hozzátette, hogy cseppnyi izgalmat sem érez majd, ha végigsétál a vörös szőnyegen, mert esélyei a nullával egyenlők. Az 57 éves rendezőnőnek nem kis elszántsággal kellett küzdenie filmje megszületéséért: a Water témája ugyanis a szinte gyermekfejjel özvegységre jutott indiai nők helyzetét vizsgálja a múlt század harmincas éveiben. A 2000-ben megkezdett forgatást hindu szélsőségesek miatt le kellett állítani, mert vallási fanatikusok feldúlták és felgyújtották a forgatás helyszínét, és Mehtát is halálosan megfenyegették azzal vádolva, hogy filmje sérti az indiai hagyományokat és kultúrát. A Water végül csak tavaly készült el, s bár Kanadában már bemutatták, Indiában nem engedik a mozikba.