<p>Midőn ezt írtam, tiszta volt az ég, semmilyen természeti katasztrófa nem fenyegette a 25. Sziget fesztivált, amelyről így némi megelőlegezett bizalommal kijelentjük, hogy ma hajnalban véget ért. A közkedvelt statisztikák még nincsenek készen, de nyugalom, hamarosan tudni fogjuk, hányan voltunk idén a Hajógyári-szigeten, és miből mennyi fogyott egy hét alatt.</p>
Elmaradt a jubileumi durranás a Szigeten
Ha jól dekódolom a szervezők szavait, valamivel nagyobb tömegre számítottak. A Sziget-bizniszből épp kiszállófélben lévő Gerendai Károly szerint idén egész Európában visszaesett a fesztiválok látogatottsága, például a trencséni Pohodán is kevesebben voltak, mint tavaly. Ez mondjuk igaz, bár én eddig inkább a szerényebb programkínálattal magyaráztam a viszonylag kisebb érdeklődést, mintsem valamiféle európai jelenséggel. Gerendai azonban kontinentális problémát lát, amelynek okait a következő hetekben kívánják vizsgálni a fesztiválszakemberek.
Kíváncsian várjuk az eredményt, de addig is jelzem, hogy a Sziget sem tudott a jubileumhoz illő durranást produkálni, pedig a közönség ezt várta idén – még Pinknél is nagyobb nevet, olyan első ligás fellépőt, aki még sosem járt Magyarországon. És hiába mondom halkan, hogy PJ Harvey sokkal izgalmasabb volt az elmúlt huszonöt évben, mint mondjuk a Rolling Stones, intellektuális jellegénél fogva nem lehet őt oly módon zászlóra tűzni, mint a Metallicát, a U2-t, a Stonest vagy a Linkin Parkot – a szigetes kívánságlisták többszörös első helyezettjét.
Elég morbid lesz ez most, de kötelességem megosztani önökkel az információt: a szervezők eredetileg nem a Volt fesztiválra, hanem a jubileumi Szigetre szerették volna elhívni a Linkin Parkot, a menedzsment azonban közölte, hogy augusztusban nem érnek rá. Mindegy, így legalább Sopronba eljutottak a felfoghatatlan tragédia előtt, legalább ott láthatták a magyar rajongók Chester Benningtont, először és utoljára.
De térjünk rá a pozitívumokra. Az elmúlt 8–10 évben a Sziget elérte, hogy a kedvezményes hetijegyeket még azelőtt vásárolni kezdik Európa-szerte, hogy ismernék a kínálatot, azaz tudnák, kik lépnek fel a fesztiválon. Ez komoly eredmény, hiszen azt jelzi, hogy nem egy-két sztárzenekarért, hanem magáért a fesztiválért, az itteni körítésért és atmoszféráért rajongnak oly sokan a kontinensen, sőt még Ausztráliában is. A menő zenekarok nagy része sok más helyen is fellép Európában, ez a rendezvény azonban valami pluszt is képes nyújtani. A helyszín földrajzi adottságai tényleg egyediek, a szervezés elsőrangú, a hangulat vidám, a komfortszinttel és a látványvilággal Glastonbury és Roskilde sem versenyezhet, az árak pedig a nyugati fiatalok számára még mindig barátságosak, illetve egyhetes élményt kapnak annyiért, amennyibe Nyugaton egy 2–3 napos fesztivál kerül.
Kevés helyen mernek olyan kísérőprogramokat szervezni, mint itt. A Magic Mirror sátor a szexuális másság különböző aspektusait mutatja be filmekkel, előadásokkal, esztráddal és koncertekkel. A TedX Budapest húszperces, a legkülönbözőbb témákat érintő (űrkutatás, pszichológia, környezetvédelem…) angol nyelvű előadásain mindig telt ház volt. És minden évben kitelepülnek a Szigetre a budapesti múzeumok, galériák, hogy felhívják a fiatalok figyelmét a gyűjteményeikre: a programban részt vevő intézmények kiállításai napi vagy heti Sziget-karszalaggal egész augusztusban féláron látogathatók. De meg lehet ismerni a testi fogyatékosok világát is. Van kerekesszékes akadálypálya, vaklabirintus, amelyen bekötött szemmel kell végigmenni, tapintható kiállítás, és a szájjal vagy lábbal festést is ki lehet próbálni. Szóval olyan élményekbe futhat bele a fesztiválozó, amelyek tágíthatják a látókörét, és megváltoztathatják a véleményét egy számára addig ismeretlen világról.
FÉLIDŐS TUDÓSÍTÁSUNK: FESZTIVÁL EXTRÁKKAL
A látókörtágítás zenei téren is cél, hiszen amikor az egyik pódiumon épp chilei népzene szól, a másikon punk-rock, a harmadikon breakbeat, a negyediken hiphop, az ötödiken meg mondjuk operaáriák. Ezeket akár egy délután alatt is magunkba lehet szívni, ha az ember nincs rákattanva egy-egy konkrét zenei stílusra. És akkor még nem is beszéltünk a különböző workshopokról (a jógától a harcművészeteken át a hastáncig), a sportzónáról, ahol sosem próbált sportágakat próbálhat ki az ember, a kézműves mesterségek és képzőművészeti technikák bemutatóiról, vagy a magyar táncházról, ahol esténként igen forró volt a hangulat.
Szinte biztos, hogy a következő huszonöt évnek új koncepcióval, megújult piaci stratégiával vág neki a Sziget. De reméljük, megmaradnak azok az egyedi vonásai és apró szépségei, amelyekért érdemes ellátogatni erre a fesztiválra, ha csak egy napra is.
Támogassa az ujszo.com-ot
A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.