Elhunyt Sven Nykvist

Nyolcvanhárom éves korában elhunyt a világhírű svéd operatőr, Sven Nykvist, aki három évtizednyi időt dolgozott a 20. század egyik meghatározó rendezőjével, Ingmar Bergmannal. Attól kezdve, hogy 1953-ban elkészítették első közös filmjüket, a Fűrészpor és ragyogást, szinte házi operatőre lett a nagy svéd filmmesélőnek.

Nyolcvanhárom éves korában elhunyt a világhírű svéd operatőr, Sven Nykvist, aki három évtizednyi időt dolgozott a 20. század egyik meghatározó rendezőjével, Ingmar Bergmannal. Attól kezdve, hogy 1953-ban elkészítették első közös filmjüket, a Fűrészpor és ragyogást, szinte házi operatőre lett a nagy svéd filmmesélőnek. Közös munkájuk képileg egyik legcsodálatosabb gyöngyszeme a festőien fényképezett, 1972-ben készült Suttogások és sikolyok. S milyen volt ez az együttműködés? Ahogy a film szinopszisában olvasható: „Évek óta látok magam előtt egy tágas szobát, hajnali négy óra van, kicsit beszűrődik a pirkadat fénye. A falak bordós-pirosak, és három asszony ül a szobában. Az egyik a tűzzel foglalatoskodik, a másik köt, a harmadik könyvet olvas” – mondta Sven Nykvistnek Bergman, akinek egyik legjelentősebb filmje bontakozott ki később ebből a képből. Sven Nykvist a fények és az árnyak „üldözésével” a filmművészet egyik leghangulatosabb pirkadását örökítette meg, úgy (ki)lesve érzékenyen a hajnal színeit, a fák és a kert csendes ébredését, úgy kamerázva a tárgyak formáit, hogy a környezet látványa a három nő lelkiállapotáról is beszéljen. A legnagyobb filmes elismerést kapta meg ezért a munkájáért, az Oscar-díjat. Az Amerikai Filmakadémia kitüntetését még egyszer átvehette: 1982-ben ugyancsak egy Bergman-mű, a Fanny és Alexander fényképezéséért. Dolgozott más rendezőkkel is, ő teremtette meg a legendás A postás mindig kétszer csenget (rendező: Bob Rafelson) képi világát, s ő fényképezte a németek „klasszikusa”, Volker Schlöndorff Marcel Proust-adaptációját, a Swann szerelmét is. Woody Allennel egyebek közt a Bűnök és vétkekben dolgozott együtt. Vállalta a fényképezést honfitársa, Lasse Hallström mellett is: neki köszönhető a Gilbert Grape című megrázó filmdráma látványvilága. Folytathatnánk a sort Norman Jewisonnal (Ágnes, az Isten báránya), Alan J. Pakulával (Egy elvált férfi ballépése) vagy Roman Polanskival (A lakó) és más rendezőkkel, akik Sven Nykvist kameráján keresztül akarták látni és láttatni a világot. (tébé)

Hozzászólások

Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.

Kedves olvasó!

Valószínűleg reklámblokkolót használ a böngészőjében. Weboldalunkon a tartalmat ön ingyenesen olvassa, pénzt nem kérünk érte. Ám mivel minden munka pénzbe kerül, a weboldalon futó reklámok némi bevételt biztosítanak számunkra. Ezért arra kérjük, hogy ha tovább szeretné olvasni a híreket az oldalunkon, kapcsolja ki a reklámblokkolót.

Ennek módját az “ENGEDÉLYEZEM A REKLÁMOKAT” linkre kattintva olvashatja el.

Engedélyezem a reklámokat

Azzal, hogy nem blokkolja a reklámokat az oldalunkon, az újságírók munkáját támogatja! Köszönjük!

18+ kép

Figyelem! Felnőtt tartalom!

Kérjük, nyilatkozzon arról, hogy elmúlt-e már 18 éves.

Támogassa az ujszo.com-ot

A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!

Ezt olvasta már?