Elhunyt a nemzetközi hírű szlovák művész

Milan Sládek a hatvanas években egy Csehszlovákiában addig szinte teljesen ismeretlen műfajt kezdett el népszerűsíteni. Már 1959-ben, huszonegy évesen létre hozta első társulatát Prágában, Eduard Žlábek táncos-koreográfussal közösen. Francia példaképei, Jean-Gaspard Deburau és Marcel Marceau munkásságára alapozott, de nagyon hamar kialakította saját színpadi nyelvét. Közel állt hozzá a klasszikus pantomim, a paródia és a szatíra is. 

Csehszlovákia 1968-as szovjet megszállását követően az elsők között emigrált, előbb Svédországba, majd onnét 1974-ben a németországi Kölnbe költözött, ahol Kefka néven nyitotta meg saját színházát. Bejárta a világot, 55 országban láthatták a nézők előadásait.  

A bársonyos forradalom után immár világhírű művészként tért vissza Szlovákiába, olyan kultikus előadásokkal a tarsolyában, mint A napraforgó, A Pierot szerelmei, a Chocho San, illetve az ószövetségi történetek alapján készült színpadi művek. 

Pozsonyban aktívan kivette a részét a szabad színházi élet kialakításában. Az ő nevéhez fűződik például az Aréna Színház megalapítása 1992-ben. A siralmas állapotban lévő Duna-parti épület felújítását maga irányította, és négy évvel később már nemzetközi pantomim-fesztivált szervezett ott. 

2002-től ismét Köln lett a bázisa, de rendszeresen visszajárt Szlovákiába. Még nyolcvanon túl is lelkesen dolgozott, tanított, és külföldi fellépéseket is vállalt. 

Milan Sládek 2000-ben munkásságáért átvehette a Ľudovít Štúr-érdemrendet Rudolf Schuster akkori köztársasági elnöktől, két évvel később pedig megkapta a Jozef Kronerről elnevezett életműdíjat.