Eleresztettél egy újabb galambot?

Fókuszáljunk az ügynökcsalá(r)dra! „Nincs több lógás drótköteleken, sem nagy sebességű kergetőzés. A pereputtynak szüksége van rám, bár soha nem tudhatják meg, hogy kém voltam” – mondá az áldott állapotban lévő Wilsonné (Jessica Alba). Magától értetődő, minden fordítva sül el. A mostohaanyuka pólyásával kénytelen menteni a planétát, mostohapurdéi spionfiókaként hagyják el a fészket, miközben mafla ura mit sem sejtve göngyölítené fel a bontakozó konspirációt.

Papa, mama, gyerekek, csupa szív, szeretet. Egyikük sem „veszi észre az időt, míg az el nem tűnik”, holott útmutatásuk frenetikus: „ne támaszkodj a szerkentyűkre, használd a fejed!” Szomorú, azt nem mindenesüknek címezték. Rodriguez rendezte, véste, gyártotta, feljátszotta, időzítette bombáját. Tik-tak, ketyeg. S hatástalaníthatatlan.

Mázli, nem csupán mellékvágányokon időzik. Ha éppen nem ferde hajlamait éli ki (pl. Cápasrác és Lávalány kalandjai 3D-ben), haláli tébolydákat körmöl össze („A zenész-trilógia”, Alkonyattól pirkadatig, de akár a segédlettel felhúzott, hamarosan folytatódó Sin City is felvethető)! Az Idő Ura egyébként itt maga is lehetne. „Nem valami nagy gazember név, igaz?“ „Hickory dickory dock“ - többre sem telik tőle e sínen.

Kaszás Dávid