Csődvédelem alá került az Ulpius-ház

ÖSSZEFOGLALÓ

Budapest. A Fővárosi Törvényszék elfogadta az Ulpius-ház Könyvkiadó csődeljárás iránti kérelmét, ezért a könyves céget a bíróság további döntéséig fizetési haladék illeti meg. A nehézségekről a kiadó először hétfőn tájékoztatta a dolgozóit, azóta zárva tartanak az Ulpius-ház könyvesboltjai.

Kepets András, az Ulpius-ház tulajdonosa eddig nem nyilatkozott az ügyben. Galambos Ádám kommunikációs vezető arról tájékoztatta a sajtót: a csődvédelem elsődleges célja az időnyerés, hogy meg tudják menteni a kiadót, akár azon az áron is, hogy néhány bolt bérleti jogát viszszaadják és szerényebben folytatják a tevékenységüket. A kommunikációs vezetőnek arról nincs tudomása, hogy a cég mekkora adósságot halmozott fel.

Az Ulpius-ház csődvédelméről a hvg.hu is hírt adott. A portál felidézte a kezdeteket, hogy az Ulpius-ház a 90-es években lényegében egyszemélyes kiadó volt: Kepets András egy hátizsákkal járta a kiadott könyvekkel a boltokat. Ebből nőtt ki az a cég, amely az utóbbi években meglehetősen agresszív üzletpolitikát folytatott. Szinte csak sikerkönyveket adott ki, olyan nemzetközi bestsellereket, mint A szürke ötven árnyalata, a magyar szerzők közül pedig például Frei Tamás 2015 című könyvét, Vass Virág köteteit vagy Szepesi Nikolett nagy botrányt kavart visszaemlékezéseit. A kiadó hatalmas példányszámban küldte piacra a köteteit, A szürke ötven árnyalata állítólag 200 ezer példányban jelent meg, miközben egy-egy könyvkiadónál az 5–10 ezres példányszám is kivételszámba ment. A nem elég jól fogyó címek azonban óriási veszteséget voltak képesek termelni, amit a kiadó „1-et fizet, 2-t kap” típusú akciókkal igyekezett kezelni. Kepets András ráadásul a válság ellenére is rendre nyitotta meg új könyvesboltjait: 2012-ben hat, 2013-ban újabb hat, 2014-ben pedig két új üzlethelyiséget nyitott a cég. A magyar könyvpiacon az az általános trend, hogy a terjesztők kebelezték be a kiadókat, az Ulpius viszont ellenkező utat próbált bejárni: saját terjesztői és bolthálózatot szervezett.

Zentai Péter László, a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülésének igazgatója elmondta, a szakmai szervezetet is meglepte az Ulpius-ház csődeljárás iránti kérelme. Zentai szerint alapvetően hibás üzletpolitikai és szakmai döntések vezethettek a kiadó megrendüléséhez. Úgy fogalmazott: a kiadó főként a könnyű, szórakoztató műfajokra fordított energiát, pénzt akart keresni. „Csak a kívülállók gondolják, hogy ez egy könnyű terep. Épp ellenkezőleg: itt van a legnagyobb verseny” – jegyezte meg, hozzátéve, hogy a nagy példányszámokban és nagy haszonnal eladható könyvek kiadási jogai rendkívüli drágák, és a nagy befektetés mellett a kockázat is jelentős, hiszen nem minden kötetből lesz „aranytojást tojó tyúk”. (MTI, k)