Bűn-e a bűnöst szeretni?

Az álomgyári stílusban forgatott, parádés kivitelű, látványos mozi nagy kérdése, hogy bűn-e bűnöst szeretni. A választ azonban a film a nézőre hagyja. Az első kockákon hangzik el a kérdés – a Salzburgban élő idős Lída Baarová (Zdenka Procházková- Hartmann) teszi fel –, de a film végére sem kapjuk meg a konkrét választ arra, vajon elítélendő bűnössé vált-e a fiatal színésznő azzal, hogy viszonozta Goebbels szerelmét, és kitartott, illetve kitartott volna mellette, ha hagyják. A Titanic, A nagy Gatsby mulatós jelenetei és a Marion Cotillard-ral készült Piaf című sikeres életrajzi film teatralitásának hatásos eszközei, sablonjai jelennek meg a cseh filmben. A 2000-ben elhunyt Baarová utolsó napjai adják a kerettörténetet, úgy ismerjük meg a románcot, ahogy az idős színésznő – interjút adva – elmeséli egy újságírónőnek. Szeretné kiszedni interjúalanyából, hogyan tudott szeretni az az ember, aki a nagyszüleit gázkamrába küldte. Ám hiába remél egyértelmű választ. Baarová szerint az igazság nem derülhet ki, mert – mint mondja – mindenki a saját szemszögéből értelmezi a történteket. Ahogy ő maga is teszi visszaemlékezéseiben – ezek mozgalmas epizódokban elevenednek meg. Baarová (Tatiana Pauhofová) története azzal kezdődik, hogy már ismert cseh színésznőként édesanyja biztatására elfogadta az UFA filmvállalat ajánlatát, és 1934-ben a Babelsbergi Stúdiókba utazott, hogy az ünnepelt német sztár, Gustav Frölich (Gedeon Burkhard) oldalán eljátssza a Barkarola című film női főszerepét. [[{"type":"media","view_mode":"media_large","fid":"217032","attributes":{"alt":"","class":"media-image","title":"","typeof":"foaf:Image"}}]] A felvételekre Hitler (Pavel Kříž) és Goebbels (Karl Markovics) is ellátogatott a stúdióba. A cseh színésznő szépsége mindkettőjüket elvarázsolta. Hitler teára hívta, Goebbelsszel pedig szomszédok lettek. A miniszter halálosan beleszeretett és kivetette rá a hálóját. A Németországban is befutott színésznőnek választania kellett egy hollywoodi ajánlat és a mások által veszélyesnek tartott szerelem között. A kapcsolatnak azonban hamarosan vége szakadt. A propagandaminiszter felesége elérte Hitlernél, hogy véget vessen a románcnak. Lída Baarová nem szerepelhetett többet német filmben és az országot sem hagyhatta el. Filip Renč mozija magával ragad hatásos képi eszközeivel és ütős zenei futamaival. A színészi alakítások zömmel meggyőzők, különösen a Baarová anyját alakító Simona Stašová épít fel remek karaktert. Lenka Vlasáková hidegrázós hasonlósággal alakítja Goebbels feleségét. Csak egyes szimbólumok ne rombolnák a hitelesség illúzióját. Mint a kandallóból felcsapó lángtenger, amely baljósan lobog a háttérben a nagy ágyjelenetnél – ez minimum olyan, mint egy Tövismadarak-etűd.