Biblia a zenei ínyenceknek

Pontosan negyven éve, hogy Várnai Péter neve alatt megjelent az első magyar operalexikon, de már ötven esztendeje lapozgatjuk Till Géza kézikönyvét, az Operát. Csehy Zoltán (poszt)modern operakalauza, az Experi-mentum mundi 1945-től 2014-ig rendszerezi, ismer-teti a kortárs operákat.

Várnai Péter lexikonja a 17. századtól a múlt század második feléig tartalmazza külföldi és magyar operaénekesek adatait, a műfaj legfontosabb darabjait, a nemzetközi repertoár fő műveit, de külön címszavakat kaptak a szerepek, a karmesterek, a rendezők, a tervezők, a szövegírók, sőt még az énektechnikai, zenei, dramaturgiai fogalmak is. Csak tartalmi kivonatokat nem közöl a kötet. Till Géza kézikönyve az operaházakban játszott, a rádióban hallható, a hanglemezeken megörökített és zenetörténeti szempontból jelentős 165 klasszikus darab rövid, ám minden fontosat magába foglaló ismertetését kínálja a szerzők élettörténetével és az operák cselekményének részletes leírásával.

Csehy Zoltán más vizeken evez. Időben is, válogatásban is, illetve ez utóbbi egység(esség)ében. De hogy miképpen kerül az opera mint olyan Csehy, a jeles költő és műfordító asztalára? Ahogy vaskos (több mint ezeroldalas) könyvének bevezetőjéből kiderül, megszállott operarajongóval állunk szemben. „Ez a műfaj számomra a zene orgiája – vallja őszintén a szerző –, az emberi elme legőszintébb, pszichoanalitikus remeklése, szenvedélyesen és kendőzetlenül érzékenyülök el, hagyom, hogy leleplezzen a teatralitás vagy akár a kárhoztatott természetellenesség.” Kedvenc szerzője, Ligeti György véleményét osztva azt is leírja: „A zene története a személyre szabott erotika története is.” Zene és erotika ugyanis egy és ugyanaz, állítja Ligeti. Csehy vállalkozása, mint minden hasonló vállalkozás, szubjektív, bizonyos értelemben azonban erotikus is. Hiszen könyve, ahogy ő jellemzi, szerelmi vallomás „a világ egyik legösszetettebb és legtökéletesebb műfaja iránt”. Egy ilyen bejelentés tudatában az olvasó is izgatottabban kezdi el lapozni a kötetet, hiszen magából a műfajból és a témákból eredően is nem kevés pikantériával számolhat. Ennek tálalásában pedig – akár költőként, akár műfordítóként – unikális a szerző. Óriási ismeretanyagot kínáló friss kötete azonban nem csak azokhoz szól, akik hozzá hasonlóan az opera megszállottjai. Finoman, érzékenyen vezeti a pusztán érdeklődő, tájékozódni kívánó átlagembereket is, akiknek talán sosem lesz operabérletük, legfeljebb a tévé képernyőjén találkoznak egy-egy dalművel. Ahhoz viszont, hogy elinduljanak e számukra teljesen új, sok esetben idegen úton, remek segítség egy ilyen modern- vagy inkább kortársopera-biblia.

„Közel tíz éve publikálok hoszszabb-rövidebb lemezbemutatókat, recenziókat és kritikákat, melyek különös módon jobbára kortárs zenével, azon belül pedig elsősorban operákkal foglalkoznak – írja Csehy Zoltán, akinek szövegei egyebek mellett lapunkban jelentek meg. – Ezek a kis írások alkották e kötet kiindulási alapját. Csakhogy a szubjektív, jobbára az irodalmár szemszögéből láttatott művek saját értelmezéseivel nem akartam terhelni az olvasót. A szélesebb kontextust is szerettem volna megmutatni, egy gyakorlatias dimenziót is hozzáadni mindehhez: így fogant meg az operakalauz ötlete.”

Elképesztő kutatómunka, temérdek utánjárás, nem kevés zeneirodalmi búvárkodás eredménye a könyv, amely a művek cselekményének részletes bemutatása mellett a szerzők életútjáról is pontos képet fest, de a művek általános jellemzése sem marad el, ráadásként pedig még a hangfelvételek (a CD-k és a DVD-k) pontos adatait is megkapjuk.

A lexikon címében szereplő opera, az Experimentum mundi napjaink egyik legizgalmasabb kortárs olasz zeneszerzőjének, Giorgio Battistellinek az 1981-ben született műve, amelyben a hétköznapok hangjait komponálta zenei egységgé. S ez jellemző magára a vonzó kiállítású, súlyos kötetre is. Mark Adamótól Udo Zimmermannig minden szerző zenei világát hallatja, legyen az akár Lüszisztraté avagy A meztelen istennő, akár Sophie Scholl története a Fehér rózsában. De megismerhetjük végre Sir Benjamin Britten A csavar fordul egyet, Philip Glass Einstein a strandon vagy Michael Nyman A szerelem ki/számít című operájának pontos leírását is. S ez nemcsak a „kezdő operabarátok” ismeretanyagát mélyíti, hanem azokét is, akik már otthonosan mozognak a kortárs dalművek meglehetősen gazdag világában.