Bakiviadalok, mozzanatvadászok, tévlisták

Nézem a dobozt. Éppen egy ügyes kis összeállítás megy a filmtörténetben előforduló melléfogásokról. A különböző hibák az operatőrök túlbuzgóságából, történelmi hiteltelenségből, a technikusok mulasztásából egyaránt adódhatnak. Akármennyire profik a stábok, elhivatottak a rendezők, a forgatás ördöge mindig ott téblábol a kamera körül belógó mikrofon, ablaküvegben tükröződő stáb, összetört, majd hirtelen kikalapált autók, vágási hiba, vagy éppen tárgyi tévedés képében. Mint megtudhattam, nem kevés olyan fanatikus filmrajongó akad világszerte, akik szinte egymással versengve gyűjtik a kisebb-nagyobb pontatlanságokat, amelyekből akár akkora „legenda” is lehet, mint az Egri csillagok című magyar filmben a török janicsár kezén lévő karóra. A bakiviadorok megszállottként képesek akár több tízszer is végignézni (természetesen kockánként!) a kiszemelt műalkotást, hogy a gyártók (akik a nagyobb mellétrafálásokra nemigen lehetnek büszkék, de már nem tudnak változtatni rajta) „mit felejtettek benne” a filmben. A „gyűjtőknek” szerencséjük van. Egyrészt senki és semmi sem tökéletes, hiba nélküli filmet nem igazán találni, s úgysem azok maradnak meg végül az emlékezetünkben. Másrészt a technika fejlődése is a kezükre játszik, hiszen míg azelőtt szemcsés VHS-kazetták mellett rontották a szemüket, most a DVD-lemezek tömörített, borotvaéles képe még a legelrejtettebb hiányosságok feltárására és dokumentálására is lehetőséget biztosít.

Példának itt van mindjárt egy aprócska, természettudományos jellegű tévedés. A Némó nyomában című remek filmben figyelmen kívül hagyták azt, hogy a nőstény bohóchalak valamivel nagyobbak a hímeknél, így nem pontos, hogy a film elején Coral és Martin ugyanakkora méretű. Történelmi tévedésnek mondható, hogy Az elveszett frigyláda fosztogatói 1936-ban játszódik, és a német katonák nagy része MP–38-as vagy MP–40-es géppisztolyokat használ, ezeket a típusokat azonban csak 1938-ban, illetve 1940-ben rendszeresítették.

Néhány kisebbfajta bakira azért emlékszem pontosan, mert saját magam is ellenőriztem őket. A tévé nemrég vetítette (ismét) a Hannibal című filmet. Benne láthattuk, amint Claire kinyitja Hannibal levelét, melyet a gyilkos viasszal zárt le: amikor azonban olvassa, a flashbackben Hannibal nem viaszozik, csupán a szokásos módon végignyalja a borítékot. Vagy itt a másik, amihez azért már „kockajátékra” van szükség: a Drágán add az életed! végső jelenetében, amikor Alan Rickman kiesik az ablakon, magával rántja Bruce Willis filmbeli feleségét, és az órájába kapaszkodva próbálja lerántani; Bruce az óraszíj kikapcsolásával bajlódik, vér látható az arcán és a karján, egy gyors vágás Rickmanra, majd ismét Bruce-t látjuk, de közben azért lehetett egy villámgyors mosakodás, hiszen a vér eltűnt róla. A harmadik érdekesség a Mátrix – Újratöltve abban a jelenetében található, amelyben Neo száz Smith ügynökkel küzd. Az éles szeműek észrevehetik, hogy a háttérben mozgolódó Smith-ek nem is hasonlítanak az eredetire, ugyanis a trükkösök csak az arcot kopírozták a statiszták testére, ám lustaságból nem végeztek tökéletes munkát.

Végezetül álljon itt a legtöbb kellemetlen tévedést tartalmazó filmek hatos listája. Ki gondolná, hogy A Karib-tenger kalózai 259, A Gyűrűk Ura – A Két Torony 220, A Gyűrűk Ura – A Gyűrű Szövetsége 211, a Titanic 178, a Csillagok háborúja 144, a Harry Potter és a titkok kamrája pedig 139 bakival büszkélkedhet...?