Az Ifjú Szivek Magyar tánciskolája

Új műsorral lép ma közönség elé az Ifjú Szivek tánckara és zenekara. Mégpedig elsősorban a gyermekközönség elé. Az együttes ugyanis először készített kimondottan a kisebbek számára önálló összeállítást. A címe: Magyar tánciskola.

Iskolapadban az Ifjú Szivek táncosaiFarkas József felvétele „Az Ifjú Szivek folyamatosan készít a gyermekeknek is műsorokat, ezek általában matinéösszeállítások az éppen aktuális műsorunkból, hangszerbemutatóval, játékos feladatokkal színesítve – meséli Hégli Dusán, az együttes művészeti vezetője, az új produkció koreográfusa és rendezője. – Régóta beszélgetünk arról, miként lehetne egy kimondottan a gyerekeknek szóló műsort összeállítani. Most sikerült megtalálnunk azt a formát, keretet, amelyben a néptánc úgy elhelyezhető, hogy egyszerre legyen oktató és szórakoztató jellegű, valamint hogy a helyzet, amelyből az egész játék kiindul, a gyerekek számára ismert, elfogadható legyen. A legfőbb tanácsadóm a két fiam volt, az egyik öt-, a másik hétéves: ők hozták szóba az iskolát. Persze a »magyar tánciskolának« több jelentése is van. Bartók és Kodály nyomán magyar iskolának nevezik a zeneoktatás egyik módszerét, s hasonló értelemben vett iskola van kialakulóban a néptáncoktatás terén is. Martin György, a táncházmozgalom és annak a magyar néptánc színpadi bemutatására gyakorolt hatása alapján e téren is egyre gyakrabban emlegetik szerte a világban, Sydneytől New Yorkig a »magyar iskolát«.”

Persze a gyerekeket elsősorban – valószínűleg – a Magyar tánciskola tárgyi világa, csintalan játékossága ragadja meg: az Ifjú Szivek a bemutatott táncokat iskolai környezetbe helyezte, s az iskolai berendezés darabjai, az oktatás eszközei is nagy szerepet kapnak a produkcióban: a botolóban a botot felváltja egy táblavonalzó, kiderül, hogyan lehet az ugróiskolában ugróst táncolni, hogyan lehet egy kanásztáncot padon átugrálva járni, s hogyan lehet legényes ritmusképleteket kikopogni tolltartóval vagy füzettel. Az Ifjú Szivek a műsor összeállításakor azt is szem előtt tartotta, hogy ne csak ismert tárgyak jelenjenek meg új funkcióban, hanem hogy az egyes tánctípusokhoz olyan zenéket, dalokat válasszanak, amelyeket a gyerekek is jól ismernek: ilyen például az Elvesztettem zsebkendőmet vagy a Megy a gőzös, megy a gőzös..., amelyet forgatósként az egész Székelyföldön használnak.

Ráadásul mindezt nem csak nézni és hallgatni lehet: a legbátrabbak a színpadon is próbálkozhatnak és díjakat nyerhetnek. Ezenkívül minden kis néző kap egy műsorfüzetet, amely órarendként is használható.

Hégli Dusán kiemelte, a szórakoztatás mellett a műsor oktató jellegére is nagy figyelmet fordítottak: „Nem akartuk falunevekkel, kis tájegységek nevével traktálni a gyerekeket. Ebben az értelemben egyszerűsített formát választottunk. Nem azt tartottuk a legfontosabbnak, hogy pontosan megmutassuk, elmondjuk, ez vagy az a csárdás honnan származik, hanem azt, hogy a gyerekek az alapvető magyar táncdialektusokkal, tánctípusokkal ismerkedjenek meg. Szerepel a műsorunkban dunántúli bukós, ügyeskedő és verbunk, a tiszai, középső táncdialektusból ugrós, karikázó és botoló, valamint erdélyi jártató, forgatós, legényes és csárdás. Azt gondolom, ez teljesen kielégíti a gyerekek igényét.”

Ma Mosonmagyaróváron lép fel az Ifjú Szivek, az elkövetkező napokban pedig Doborgazon, Csallóközcsütörtökben, Dióspatonyban, Galántán, Zselízen, Szilason, Ekecsen és Farkasdon lesz látható a Magyar tánciskola. Az együttes áprilisban indul nagyobb fellépéssorozatra, elsősorban Komárom és Párkány környékére viszik el a produkciót.

A matinéelőadásokon a körülbelül 45 perces Magyar tánciskolával lép fel az együttes, az esti előadásokon az új összeállítás a műsor első felvonásaként szerepel. A második részben a Régi szokás szerint című műsort mutatják be. Ez utóbbi volt az a néptáncösszeállítás, amellyel az Ifjú Szivek az elmúlt év novemberében nagy sikerrel turnézott az Egyesült Államokban és Kanadában. Ott és akkor felvidéki és erdélyi táncok széles skáláját mutatták be. Most, a szlovákiai közönségnek ebből készítettek kivonatot, egy-egy szűkebb tájegységre összpontosítva: a felvidéki részből Abaúj-Zemplén magyar, szlovák és cigány táncait, az erdélyi anyagból pedig a Mezőség hagyományos – magyar, román, cigány – népi kultúráját kínálják.

A két részből álló esti előadások elsősorban a felnőtt közönségnek szólnak. De azért tartsák szem előtt, legalábbis ami az első részt illeti, mi áll a Magyar tánciskola műsorfüzetében: „Ezt a műsort felnőtteknek kiskorúak felügyelete mellett ajánljuk!”

Hozzászólások

Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.

Kedves olvasó!

Valószínűleg reklámblokkolót használ a böngészőjében. Weboldalunkon a tartalmat ön ingyenesen olvassa, pénzt nem kérünk érte. Ám mivel minden munka pénzbe kerül, a weboldalon futó reklámok némi bevételt biztosítanak számunkra. Ezért arra kérjük, hogy ha tovább szeretné olvasni a híreket az oldalunkon, kapcsolja ki a reklámblokkolót.

Ennek módját az “ENGEDÉLYEZEM A REKLÁMOKAT” linkre kattintva olvashatja el.

Engedélyezem a reklámokat

Azzal, hogy nem blokkolja a reklámokat az oldalunkon, az újságírók munkáját támogatja! Köszönjük!

18+ kép

Figyelem! Felnőtt tartalom!

Kérjük, nyilatkozzon arról, hogy elmúlt-e már 18 éves.

Támogassa az ujszo.com-ot

A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!

Ezt olvasta már?