Az engedetlenség okai

A lap magángalériájában Kövesdi Károly költő gondolatait olvashatjuk Csontváry Kosztka Magányos cédrusáról. A vezércikkben Simon Attila gimnáziumi tanár elmélkedik a nemzeti liberalizmus eszmeiségével átitatott 1848-as magyar forradalom üzenetéről. A Katedra szerkesztősége ankétjában arra kereste a választ, vajon mit jelent a mai fiataloknak március öröksége. Az olvasók megismerkedhetnek A. Szabó Lászlónak, az oktatásügyi minisztérium nemzetiségi főosztálya vezetőjének 2002. február 5-én Pozsonyban, a szlovákiai magyar közoktatásról rendezett fórum vitaindítójaként elhangzott Helyzetkép a szlovákiai magyar közoktatásról című dolgozatával. A Média rovatban Tüzes Éva Pörös Gézával, a Duna Televízió kulturális igazgatójával készített interjúját olvashatjuk, melyből tájékozódhatunk a Duna Televízió Kulturális Igazgatóságának eddigi tevékenységéről és terveiről. A közelmúltban elhunyt Mészáros Károly újságíróra emlékezik egykori munkatársa, Kanovics György. Stredl Terézia az egészségkárosodott gyerekek iskolai beíratása kapcsán szolgál tanácsokkal. A lapból megismerhetjük a Gramma Nyelvi Iroda céljait és törekvéseit. Ág Tibor Kodály Zoltánra emlékezik a művész születésének 120. és halálának 35. évfordulója alkalmából. Vajda Barnabás gimnáziumi tanár cikkében a középiskolás magyar nyelvtan és irodalom tananyag mennyiségére hívja fel a figyelmet. Pénzes István iskolaigazgató Toldi Miklós személye körüli titkokra mutat rá. Mészáros Péter tanító a balkezes tanulók írásproblémáiról közöl cikket. Szeberényiné Z. Judit nyugalmazott egyetemi oktató írásában az iskolai engedetlenség és fegyelmezetlenség okait próbálja feltárni. Az állandó rovatok sorában megtaláljuk a Tallózót, a Nyelvtisztogatót, az Eleinket, a Lilium Aurum Kiadó könyvajánlatát, a rejtvényoldalt és a szokásos felhívásokat, aktuális információkat. (ervé)