Az egészség a belekben lakozik

Az ott lerakodott káros anyagok számtalan betegséget okozhatnak. Hasznos tehát, ha megismerjük működését, felismerjük működésének esetleges rendellenességeit, ismerjük jó egészségben tartásának szabályait.

A vastagbél leggyakoribb betegségei

Divertikulózis. Tíz esetből nyolcszor a betegnek semmilyen panaszt nem okoz a vastagbél divertkulózisa, azaz a bélnyálkahártya kitüremkedése. A maradék esetekben alhasi fájdalmakról, bélműködési zavarokról (székrekedés, hasmenés, illetve a kettő váltakozása) panaszkodik a beteg.

A divertikulum tulajdonképpen a vastagbél nyálkahártyájának zsákszerű kitüremkedése a meggyengült bélfalon keresztül. Több különböző nagyságú divertikulum alakulhat ki bárhol a vastagbélben, de legtöbbször a szigmabélben. A vastagbél divertikulózisa 60 éves kor után relatíve gyakran fordul elő. A divertikulum önmagában nem veszélyes elváltozás, azonban a kitüremkedésbe szorult széklet nemcsak vérzést, hanem gyulladást és fertőzést is okozhat. Ha a divertikulum fala begyullad, divertikulitiszről beszélünk. Ha a divertikulum fala átfúródik, a környező zsírszövetekben tályog is kialakulhat.

A diagnózist régebben kontrasztanyagos röntgenvizsgálattal (báriumos beöntéssel) állították fel, ma ez inkább kolonoszkópia segítségével történik. Az orvos megfelelő étrendet ír elő, a székrekedés elkerülésére rostdús táplálékokkal. Fájdalomcsillapítóként görcsoldók adhatók. Szövődmény (divertikulitisz, vérzés) esetén sebészi beavatkozásra is sor kerülhet.

Gyulladásos bélbetegségek. A gyulladásos bélbetegségek két csoportba oszthatók: colitis ulcerosa (idült kifekélyesedő vastagbélgyulladás) és a Crohn-betegség, klasszikus esetben idült vastag-, illetve vékonybélgyulladás, bár átfedés mindkét esetben lehetséges. Colitis ulcerosa esetén a beteg gyakori, ritkán véres hasmenésre és hónapok óta tartó hasi fájdalmakra panaszkodik. A betegség általában idült lefolyású, heveny fellángolásokkal tarkítva. Crohn-betegség (idült vékonybélgyulladás) esetén véres hasmenés, gyakori (napi 5-10) gennyes-nyákos székletürítés lép fel. A hasi görcsök erősek. A betegség előrehaladtával az egész vékonybél érintetté válik, erős hasmenés, szorulás, hányinger, kiszáradás, láz lép fel, a bélátfúródás (perforáció) is lehetséges. Végül ugyanúgy, mint a colitis ulcerosa esetében, kísérő tünetként bőrelváltozások, sokízületi gyulladás, elcsontosodáshoz vezető csigolyaközti gyulladás is jelentkezhet. A betegségek oka ma még nem tisztázott.

A béltartalom pangásának elkerüléséhez nagyon szigorú diéta szükséges. Súlyos esetekben intravénás táplálásra kerül sor. A gyógyszeres kezelés szájon vagy végbélen keresztül adagolt kortikoszteroidokból és salasopyrinből áll. A gyógyszeres kezelésre nem reagáló esetekben a beteg bélszakasz sebészi eltávolítására is sor kerülhet.

Vizsgálati módszerek

A gyomor- és bélrendszer vizsgálati lehetőségei az elmúlt harminc-negyven évben hatalmasat fejlődtek, új, korábban elképzelhetetlennek tartott lehetőségeket adva az orvosok kezébe.

A vizsgálati módszerek rohamos fejlődésére legjobb példa a száloptikán alapuló endoszkóp, a belső szervek tükrözéses vizsgálatára szolgáló eszköz. Még ha nem is helyettesíti teljesen a hagyományos tükrözéses vizsgálatokat, alaposan háttérbe szorította őket. Bizonyos szervek esetén a régebbi, máskor az új eljárás hatékonyabb, azonban a két vizsgálati módszer szerencsésen helyettesíti egymást.

A hagyományos radiológiai vizsgálat

Egy speciális csőből röntgensugárnyalábot bocsátanak a vizsgálandó testrészre. A röntgensugarak könnyen átjutnak az üreges szerveken és a lágy szöveteken. Korábban a betegeknek adott bárium tartalmú kontrasztanyag tette láthatóvá a röntgensugár hatására a szerveket, és így vált lehetővé a képen való rögzítés is. ĺgy a kontrasztanyagos felvételen látható lett a szervek belseje.

Az endoszkópia

A tükrözéses vizsgálatokhoz alapvető fontosságú a száloptika, ami a hideg fényt a test nehezen elérhető részeibe juttatja. Az endoszkóp alkatrészei: egy száloptikával felszerelt rugalmas cső, egy optika (lencse), egy irányítórendszer, amely az optikát minden irányba mozgatni tudja, valamint egy fényforrás.

A modern száloptikás készülékekhez olyan kiegészítő tartozékok is szerelhetők, amelyek szövettani mintavételre (biopszia) vagy kisebb sebészeti beavatkozások elvégzésére is alkalmasak. A videóval vagy fényképezőgéppel való összeköttetés mozgó- és állóképek elkészítését is lehetővé teszi.

A gyomor és a nyelőcső vizsgálatára szolgáló eszköz (oesophago-gasztroszkóp) a nyombél- és gyomorfekélyek, gyomor- és nyelőcsődaganatok legfontosabb diagnosztikus és ellenőrző vizsgálatokra alkalmas eszköze lett.

A kolonoszkópia a vastagbél tükrözéses vizsgálata. Segítségével a vastagbél (természetesen beleértve a végbelet is (polipjai, daganatai, a vastagbél gyulladásos betegségei váltak könnyen felismerhetővé.