Árverésen az ötödik Csontváry

ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ

A szakértők sejtették, hogy létezett egy további darab a sorozatból, de a Csontváry-életmű hányatott történetét, a magyar műgyűjtés 20. századi nagy veszteségeit figyelembe véve abban valószínűleg kevesen reménykedtek, hogy a festmény egyszer csak előkerül. Virág Judit, az árverést lebonyolító galéria tulajdonosa a képet bemutató múlt csütörtöki sajtótájékoztatón elmondta: a szakirodalom négy traui képet ismert, és bár keresett egy ötödiket, annak adatai rendre tévesen bukkantak fel.

A Traui tájkép naplemente idején című képet Csontváry Kosztka Tivadar a ma Horvátországhoz tartozó Trogirban (Trau) festette 1899-ben, négy másik alkotással együtt. A Traui ciklus alkotásai közül négy a napszakok és égtájak szerint mutatja be a Nap útját, az ötödik kép pedig mindezek szintéziseként fogható fel. Az öt festmény együtt mutatja Csontváry tér-idő-fény filozófiáját. Kaszás Gábor művészettörténész az ötödik kép jelentőségéről elmondta: ezzel az alkotással vált világossá, hogy Csontváry, aki magát a Napút festőjének tartotta, nem véletlenszerűen, hanem előre meghatározott terv szerint rögzítette a napszakokat és az égtájakat. Kiemelte: eddig a szakirodalomban mindenki másképp interpretálta a Napút-festészetet, de az ötödik kép előkerülésével már definiálható ez a fogalom.

A kalapács alá kerülő, 33,5-szer 66,5 centiméteres festményről mostanra a következők derültek ki: Kosztka Irén, a festőművész nővére ajándékozta munkaadójának, Geist Gáspárnak, hálából, mert nagyra tartotta az akkor még nem elismert testvére festészetét. Geist a művet 1951-ben a Szépművészeti Múzeum Új Magyar Képtárában helyezte letétbe, majd 1965-ben unokahúgához került. A festmény 1990-ig volt a család tulajdonában, azóta egy budapesti magángyűjteményben őrizték. A képet még nyáron vitték be tulajdonosai a galériába. Ezután – egyebek között a kép hitelességének megállapítása érdekében – szakértők a ciklus darabjainak fotóival Trogirba utaztak, ahol pontosan dokumentálták, Csontváry mely képeket hol és milyen napszakban készítette. Az immár ötdarabos Traui ciklus képei közül egyébként egy van a Magyar Nemzeti Galéria tulajdonában, a többi magángyűjteményeket gyarapít.

A kép felbukkanását övező szakmai izgalmakon túl a licit is érdekesnek ígérkezik: az eddig ismeretlen alkotás nem tartozik a védett műkincsek közé, így bárki, külföldi vevő is megszerezheti. Ez a tény felhajthatja az árat, bár az utóbbi évek tapasztalatai szerint magyar művekre Magyarországon is van versenyképes kereslet. Az eddigi magyar árverési rekordot egyébként Csontváry egy másik alkotása, a Szerelmesek találkozása (Randevú) tartja, amelyért 2006-ban – szintén 80 millió forintos induló árról – 230 millió forint adtak. (MTI, as)