1998-ban volt egy rövid életű, kudarcba fulladt Eurythmics-összeállás. A Peace című lemez a kutyának sem kellett. Azóta semmi. Csak azt lehetett hallani, hogy Annie Lennox magánélete válságban van. Az idén visszatért. Bare című albuma csendes sikeralbum. Nem játsszák a dalait a rádiók, mégis világszerte az eladási listák élmezőnyében nyitott, és továbbra is ott tanyázik, így, két hónappal a megjelenése után is.
Annie szenvedésének lemeze
Elsőre úgy tűnhet, hogy Annie egy míves popalbummal könnyedén tért vissza a hosszú hallgatásából. Szó sincs azonban egyszerű történetről, mivel az elmúlt években az élete rohamléptékben vált katasztrofálissá, és harmadik szólólemezén ez hallatszik is. Nézzük meg a három Lennox-album borítóját! Az 1992-es Diva púderben-pompában mutatja a nyolcvanas évtized egyik legfontosabb angol new wave-pop-soul énekesnőjét, aki nem sokkal korábban még Dave Stewart oldalán a Eurythmics tagjaként sütkérezett a sikerekben. A három évvel később kiadott Medusa című átdolgozáslemez borítóján már meztelenül látható, és a hétköznapi nő imidzsét mutatja, bár látszik rajta a tanácstalanság is. A mostani albumborító önmagáért beszél... „Elegem lett az életből, és hogy ne haljak meg, muszáj volt kiénekelni magamból a gond(olat)okat” – nyilatkozta az énekesnő. A zenei csomagolás nem túlzottan kiemelkedő, az egységes elektronikus hangszerpark éppen kielégítően szolgálja a dalokat. A lennoxi szenvedés szülte szerzemények viszont átlagon felüliek, feledtetik a helyenként gyenge ritmusképleteket és a „rossznak, nem rossz, de mégsem eléggé átütő” hangszerelési megoldásokat. Értelemszerűen főképp a lassú tempó dominál, poétikus mélység hívogat, Lennox érett hangja pedig a hallgatás után is megkapó. Hogy mi történt az énekesnővel, azt pontosan nem lehet tudni, a dalokból és a szűkszavú kommentárokból csak a problémái magja hámozható ki. Az egészen biztos, hogy az utóbbi években nem jött neki össze a szerelem, és az is fix, hogy kedvese után elhagyta az életereje is, no meg karrierje sem volt felszálló ágban. Súlyos magány gyötörte a dalok írásakor, továbbá hite is erősen ingadozott. Hogy mindezen témák megéneklése nem csúszik giccsbe, az csak kisebb stílusbravúr – az igazi siker az, hogy az album a hátborzongató személyességtől elvonatkoztatva is működik. A szenvedésből nem lett szenvelgés, bátran kijelenthető: ez a legjobb lemez, amihez Annie Lennoxnak valaha is köze volt. Neki sikerült! A magánéleti problémákból mi, hallgatók profitáltunk. Sajnos vagy nem, azt mindenki döntse el saját maga. (est, p)
Támogassa az ujszo.com-ot
A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.