HORVÁTH GERGŐSzuperhősfilmhez képest nagyon is aktuális kérdéseket feszegető és merész, helyenként már-már műfajidegen forgatókönyvvel tért vissza a mozikba az első Bosszúállók csapata.
Amerika kapitány esete a 21. századdal
![](/sites/default/files/styles/image_16_10_w400/public/lead_image/ujszo_13987970947725_16.jpg.jpg?itok=anSeiG8_)
HORVÁTH GERGŐ
Szuperhősfilmhez képest nagyon is aktuális kérdéseket feszegető és merész, helyenként már-már műfajidegen forgatókönyvvel tért vissza a mozikba az első Bosszúállók csapata. A politikai felhangoktól sem mentes, a 70-es évek kémthrillereit idéző és Robert Redforddal erősítő retróatmoszféra kimondottan jót tett az Amerika kapitánynak, amely így a Marvel (és Hollywood) jól olajozott gépezetébe is képes volt némi meglepetést csempészni.
A film története nem sokkal a Bosszúállók után játszódik. A terrorelhárításért és nemzetbiztonságért felelős S.H.I.E.L.D.-et kompromittálta az első részben megismert Hydra szervezet, mely a háttérben folyamatosan az új világrend kiépítésén dolgozik. Steve Rogers (Chris Evans) egyszeriben egy óriási összeesküvés közepén találja magát, miközben saját ügynöksége hajtóvadászatot indít ellene, rászabadítva a hősünk múltjából nem ismeretlen Tél katonáját (Sebastian Stan). A menekülés közben azonban szövetségesre talál a Fekete Özvegy (Scarlett Johannson) és Sólyom (Anthony Mackie) személyében, miközben végre Nick Fury (Samuel L. Jackson) is megkapja a neki járó játékidőt.
A szuperhősmozik esetében az első kérdés az, mivel ellensúlyozható az egész műfajra jellemző totális tétnélküliség. Mert a szuperhős nem hal meg, és a világ sem pusztul el a filmek végére, vagyis még csak be sem kell ülnünk a terembe ahhoz, hogy ismerjünk a végkifejletet. E műfaj esetében valóban a megtett út számít, és ez esetben mind a rendező (Joe és Anthony Russo), mind a forgatókönyvíró élt a lehetőséggel. A biztonság/szabadság kérdéskörét feszegető (az NSA lehallgatási botrányára egyenesen reflektáló) történet, Amerika Kapitány többdimenzióssá érett személyisége, a Bond- és Bourne-filmeket idéző menekülések és hatalmi játszmák sablonos, de a Marvel-családfánál mégis szokatlan komolyságot kölcsönöznek a filmnek. Emellett persze nem kell lemondani a megszokott egymondatos gegekről és CGI-orgiákról sem.
Amerika kapitány a számára idegen 21. századi problémákkal a maga naiv oldschool módján szembesül, s végül ez billenti egyértelműen pozitív irányba a mérleget, hiszen Joe és Anthony Russo (néhány helyen azért jócskán leülő) filmje immáron rendszerkritikus, kortárs tartalommal tölti meg az 1941-ben alapvetően propagandacélokkal életre keltett karaktert.
Amerika Kapitány – A tél katonája. Amerikai kalandfilm, 128 perc, 2014.
Támogassa az ujszo.com-ot
A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.